550 éve választották királlyá Hunyadi Mátyást

A mindössze 15 éves uralkodó útja a legerősebb magyar családok vérzivataros összecsapásain, külhoni raboskodáson, pestisben elhunyt uralkodókon és házassági ígéreteken át vezetett a hosszas diplomáciai manőverek után elnyert trónig.

Apja, Hunyadi János az ország főkapitánya és a királyi jövedelmek kezelője Nándorfehérvárnál halt meg pestisjárványban. V. László király Cillei Ulrikot nevezte ki a helyére, ezt azonban a Hunyadi család familiárisai nem nézték tétlenül, végeztek Cilleivel. A tisztség Hunyadi Lászlóra szállt, de csak pár röpke pillanatig élvezhette a király által ígért büntetlenséget. A bosszúra éhes Garai–Cillei liga a fejét vétette, öccsét, Mátyást pedig foglyul ejtették. A fegyvert ragadó Hunyadi hívek elől a tehetetlen király Prágába menekült, s Mátyást is magával vitte. V. László 1457-ben váratlanul meghalt, ezzel elérkezett a diplomáciai játszmák ideje.

Vitéz János, Újlaki Miklós és Szilágyi Mihály megállapodott, hogy Mátyás Podjebrád György cseh király lányát, Katalint veszi feleségül, majd 1458 januárjában megkötötték a szegedi egyezményt Hunyadi Mátyás kiszabadításáról és királlyá választásáról. Szilágyi Mihály és Erzsébet megígérték, hogy nem állnak bosszút László meggyilkolásáért, a Garaiak megtarthatták javaikat, Mátyás nagybátyját, Szilágyi Mihályt pedig öt évre kormányzóvá választották. Újabb házassági ötletet felvetve végül a paktum biztosítékaként megállapodtak abban, hogy Mátyás feleségül veszi Garai lányát, Annát. Az ifjú Hunyadit azonban csak intronizálták, vagyis ünnepélyesen trónra ültették, a koronázásra addig nem kerülhetett sor, míg a Szent Korona III. Frigyes császár birtokában volt. Mátyás uralkodásának első szakasza a királyi hatalom megszilárdításáért vívott küzdelemmel telt, majd 1463-ban kiegyezett III. Frigyessel (a korona visszavásárlásáról, a török elleni küzdelemről és a trónutódlásról, ha Mátyás fiú örökös nélkül halna meg).

Miután nem kellett tartania Frigyestől, megfékezte a bárókat, a fontosabb tisztségekbe saját híveit – köznemeseket és polgárokat – ültette. Erős királyi hatalom megteremtésére törekedett, megreformálta az államháztartást, tovább fejlesztette az államszervezetet, a hatalmas adóbevételekből zsoldos hadsereget verbuvált. Külpolitikai téren megosztotta figyelmét a török veszély és nyugati törekvései között. Uralkodása alatt élte a középkori magyar állam fénykorát, vált európai nagyhatalommá. A központosítás eredményei azonban csak átmenetiek lehettek, mert az ország gazdaságilag nem volt elég fejlett.