Van és lesz is magyar iskola

Gímes község képviselő-testülete 2003. június 2-án ülésezett. A napirendi programban egy „érzékeny” pont is szerepelt. A magyar szülői közösség egy olyan kérvényt nyújtott be, amelyben kéri, hogy a magyar tagozatú alapiskolának legyen különálló igazgatósága. Ha ez megvalósul, nagyobb lesz a magyar diákok száma, jobb lesz a tanulási lehetőség, magasabb színvonalú lenne az oktatás. A jelenlegi igazgatónő, aki szintén ott volt a gyűlésen, hozzáfűzött egyet s mást az elmondottakhoz. Szerinte az iskolában megvan a kellő oktatási színvonal, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a magyar tagozatról a különböző iskolákba a diákok felvételt nyernek problémák nélkül, hazai és nemzetközi versenyeken vesznek részt (nemcsak a sportról van szó), ahol szépen megállják a helyüket. A pedagógusi kar is jól együttműködik, hisz a magyar tagozat pedagógusai a szlovák oldalon is oktatnak, hogy meglegyen az óraszámuk. Az iskola finanszírozásáról már nem is beszélve, hisz ez is egy égető probléma. Az érveket egybevetve a képviselő-testület úgy döntött, ahogy döntött. A jelen lévő nyolc képviselő közül (1 MKP-s politikus hiányzott) 1 igennel, 4 nemmel szavazott, 3 pedig tartózkodott a szavazástól. ĺgy negatív döntés született a kérvény ügyében. De felmerül a kérdés: „biztos, hogy negatív”?

Döntsük el higgadtan és átgondolva a dolgokat. Gímesen az alapiskola már évtizedek óta jól működik egy igazgatóság alatt. (Volt amikor az igazgató hosszú évekig magyar volt.) Naivitás azt hinni, hogy ha külön igazgatóság lesz, nagyobb lesz a magyar diákok száma. Ez abban az esetben sem lenne így, ha esetleg Budapestről jönne igazgató. Az okokat máshol kell keresni – mármint, hogy kevés a magyar iskolába járó diák. Először is: a születések csökkenése országos, sőt európai probléma. Másodszor, ami fájó pont: a vegyes házasságban élő fiatalok még csak véletlenül sem adják magyar iskolába csemetéjüket. Harmadszor: ami talán a legfájóbb, hogy már a magyar anyanyelvű szülők is gondolkodnak azon, vajon milyen iskolába is írassák be a gyereket. És sajnos nem egy esetben szlovákba íratják, mivel így látják „biztosítottnak a jövőt”. Hát aki ilyen véleményen van, azt csak sajnálni lehet. Ott nincs nemzeti öntudat, és az ilyenre nyugodtan mondhatjuk, hogy gerinctelen. Tehát itt van a kutya elásva. Az iskola magyar igazgatósága ezt nem oldja meg a szülők helyett.

Gímesen van magyar alapiskola a szlovákkal egy igazgatóság alatt, és a gímesi képviselő-testület minden tagja szerint lesz is, amíg csak egy magyar diák is lesz benne. Ne romboljuk szét azt, ami jó, és ne vegyük el a magyar pedagógusok munkáját, mert a különválás esetén ez a veszély fennáll! A jelenlegi szlovák igazgatónő e hónap 5-én rövid időn belül újra pályázatot hirdetett az igazgatóhelyettesi poszt betöltésére a magyar tagozaton, mivel a nemrég megválasztott igazgatóhelyettes lemondott, mert a magyar szülői közösség képviselői más személyt láttak volna szívesebben ezen a poszton. Talán a személycsere is lehűti a kedélyeket, de elsősorban nekünk, magyaroknak kell mélyen a lelkiismeretünkbe tekinteni, és büszkén vállalni nemzeti mivoltunkat, hisz vannak nagyjaink, akikre fel tudunk és fel is kell néznünk. Mutassuk meg hovatartozásunkat azzal is, hogy a jövőt illetően aggodalom nélkül beíratjuk magyar iskolába a kicsiket, és aztán nem kell attól tartani, hogy a magyar osztályok kongani fognak az ürességtől. Mert a külön igazgatóság ezt a problémát nem oldja meg helyettünk!

Balkó Gábor cikkében felteszi a kérdést – mit tettek a járási és országos MKP-szervek a gímesi magyar igazgatóságért?

Tudomásom van arról, hogy polgármesterünk az MKP járási képviselőjével és a gímesi alapiskola magyar szülői közösségének elnökével látogatást tett Szigeti László államtitkár úrnál, aki készségesen állt rendelkezésükre, és elmagyarázta a szakmai tennivalókat.

Balkó Gábor feledékenységére utal az is, hogy korábban az ő részvételével rendeztek meg Zsérén erről a témáról egy késő délutáni találkozót, ahol szintén útbaigazítást kaptunk az önálló magyar igazgatóságú alapiskola létrehozásáról. Szigeti László államtitkár úr is részt vett e találkozón. A járási MKP vezetőségi tagja szintén részt vett a gímesi képviselő-testület gyűlésén, és mindent megtett azért, hogy a szavazás másképp alakuljon.

Idén június 11-én, szerdán a járási MKP, valamint a Nyitra és Vidéke Célalap szervezésében Alsóbodokon oktatási fórumot tartottak többek között Szigeti László és Ladányi Lajos részvételével, amelyen különös körültekintéssel és odafigyeléssel foglalkoztak az oktatás időszerű problémáival.

Az az állítás sem igaz, hogy az MKP országos szerveinek legmagasabb beosztású képviselőit nem érdekelné az itteni, Zoboralji magyarság sorsa, azé a magyarságé, melynek aránya már alig éri el a falu lakosságának egyharmadát.

Nemrégen Bugár Béla elnök úr személyesen adta át a bizonyítványokat a magyar tagozaton. Akkor csak 1 magyar elsőst jegyeztünk, ma pedig 4-et Gímesen. Ez év januárjában Csáky Pál és Szigeti László tette meg ugyanezt a szomszédos Zsérén.

Ezeket a tényeket is pozitív jelzésnek lehet felfogni, hisz próbálnak lelket önteni az itt élő magyarság soraiba. Ezzel ezt az ügyet befejezettnek tekintjük, és nem óhajtunk Balkó Gábor úrral az újság hasábjain keresztül kommunikálni sem erről az ügyről, sem másról. Gímesen hála Istennek békességben él a két nemzetiség és nem engedjük, hogy más falubeli viszályt, és meg nem értést provokáljon ki gusztustalan újságcikkeivel.

Dömötör Anna, a gímesi MKP elnöke