Jön a szigorúbb uniós büdzsé

Brüsszel. Kevesebb támogatás, több befizetés, ráadásul szigorúbb ellenőrzés – így képzeli el az Európai Bizottság a 2020 utáni uniós költségve-tést. Erősíteni akarjuk a jogállamiság érvényesülését, amelyet egy olyan mechaniz-mus keretében képzeljük el, amely minden ország visszaéléseitől is megvédi a pénzeket – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Magyar és lengyel szempontból az volt a legizgalmasabb kérdés, hogy tényleg benne lesz-e egy konkrét terv arról, hogy a korrupt tagállamoktól elvehetik a támogatásokat. És tényleg benne van. A javaslat szerint ha egy állam kormánya rosszul mű-ködteti a pályáztatással foglalkozó hivatalait, ügyészsége és nyomozói nem járnak el alaposan az EU-s pénzekkel kapcsolatos csalások ügyeiben, nem garantálja a bíróságok függetlenségét, nem előzi meg, illetve nem bünteti a csalásokat és a korrupciót az EU-s pénzek gyanús elköltéseinél, vagy nem működik együtt az OLAF-fal (az EU csalás elleni hivatalával) és az EU ügyészségével, akkor jöhet a pénzcsap elzárása, meghatározatlan időre, egészen a korrupt és csaló rendszerek kijavításáig.

Jöhet a büntetés

Nem a büntetéshez, hanem a büntetés elmaradásához kellene minősített többség az országok között. A pénz elvétele úgy nézne ki, hogy az Európai Bizottság jelez, ha valahol gondot lát, aztán legalább egy hónapot ad a problémás tagállamnak, hogy tegyen valamit, ám ha ez elmarad, vagy ezzel elégedetlen a Bizottság, akkor elveszi a pénzt. A pénz elvételéhez ráadásul nem kellene a tagállamok kormányait tömörítő tanács kifejezett egyetértése.

Megkerülik az ellenállást

Vagyis a tagállamok legalább 55 százalékának kellene a büntetés ellen szavaznia, de úgy, hogy a vétózok területén éljen az EU lakosságának legalább 65 százaléka. Ez azt jelentené, hogy Lengyelország és Magyarország nem tudná tovább megvédeni egymást, amikor a többiek a jogállamiság leépítése miatt fellépnének ellenük. A pénzt csak olyan pályázatoktól vennék el, amelyek állami intézményeket, infrastrukturális beruházásokat érintenének, vagyis például az erasmusos diákoknak nem kellene hazamenniük, és a pályázatokon győztes vállalkozók is megkapnák a pénzüket, ha nem állami építkezésekre nyerték azokat. Fontos, hogy az Európai Unió tagjai „valamennyien jogállamok legyenek és maradjanak, ezért akarunk egy új mechanizmust beindítani, amely költségvetési eszközökkel is védi olyan kockázatoktól az európai jogállamiságot, amelyek újonnan keletkeztek. Itt nem egyes országokról beszélünk, hanem egy, az egész EU-nak rendszerszinten rendelkezésére álló eszközről” – mondta Jean-Claude Juncker.

Kisebb agrártámogatás

A britek kilépése miatt (ezzel évente mintegy 12-13 milliárd eurótól esik el a közös költségvetés) az Európai Bizottság az eddigi 1 százalékról 1,11 százalékra emelte a hazai össztermékkel arányosan az országok tagdíját, de ez még így sem lesz elég az eddigi szint fenntartására. Az agrártámogatásokat és a szegényebb országoknak járó kohéziós pénzeket így is 5 százalékkal csökkentenék az eddigiekhez képest. Sokkal több pénz menne viszont az eddigieknél határvédelemre, és a menekültek beilleszkedését segítő programokra. Létrehoznának egy új, 25 milliárd eurós keretet, amit kifejezetten olyan strukturális reformokra lehetne csak költeni, amiket az európai szemeszterekben, vagyis a bizottsági ajánlásokban szerepelnek. Ezzel tovább kötnék a tagállamok kezét abban, hogy mire lehet EU-s pénzt költeni.

Létrejönne egy 30 milliárd eurós hitelalap is, amivel a bajban lévő kormányokat segíthetnék ki, ez egy apró lépés volna az európai IMF megteremtése felé. A bizottság azt is javasolja, hogy bizonyos adókból (főleg környezetvédelmi díjakról lenne szó) bizonyos részt közvetlenül az EU szedhessen be, és így saját bevétele is legyen az EU-nak, ne csak a tagállami tagdíjakból gazdálkodhasson. Összességében Brüsszel 1 135 milliárd eurónyi (eddig 1,09 billió volt) kötelezettségvállalást tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol a 2021–2027 közötti időszakra.

Hosszú vita következik

Günther Oettinger, a büdzsé kidolgozásáért felelős biztos felszólította az Európai Parlamentet – és a tagországokat is – , hogy ne késlekedjenek a tervezet elfogadásával. Emlékeztetett: a 2014–2020-as keret esetében a késlekedés ahhoz vezetett, hogy több mint egy évet csúszott a támogatási rendszer indulása. Megfigyelők szerint garantáltan elhúzódik a büdzsé megvitatása, leghamarabb jövőre egyezhetnek meg a felek. A következő hónapok vitái arról szólnak majd, hogy a nyugati országok a kohéziós pénzek további kifizetését a szigorúbb feltételekhez kötik majd, és a keletieknek azzal kell szembenézniük, hogy kevesebb pénzt kapnak, ha nem mennek bele a korrupt módszereik szankcionálhatóságába. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke emlékeztetett: az EP korábban 1,3%-os befizetést várt el, aminél jóval szerényebb a mostani tervezet, ám jó hír – ahogy azt szintén kiemelte az EP –, hogy a tagállami hozzájáruláson kívül saját forrásokból is fedezni kívánják a büdzsét. (hvg.hu, 444.hu, Index)