Elhunyt Berek Katalin, a nemzet színésze

Budapest. Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után vasárnap elhunyt Berek Katalin Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze. Több mint hetven évig volt színpadon, legendás szerepek tucatjait alakította – nő létére még Lucifert is eljátszotta Madách Tragédiájában. 2002-ben, az új Nemzeti nyitóelőadásán ugyanebben a műben a Föld szellemét alakította.

Berek Kati 1930. október 7-én született szegény makói családban, a város árvaházában nőtt fel. Nyolcévesen a szegedi színházban játszott gyermekszínészként, és tizenöt évesen már tudta, hogy színésznő lesz. A Színiakadémián Gellért Endre osztályában Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre, Váradi Hédi volt az osztálytársa. Diplomáját kézhez véve 1952-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, az ország első társulatának tizennyolc évig volt a tagja. Az állandó megújulásra törekvő színésznő 1970-ben egyik alapítója volt a legendás 25. Színháznak, ahol kollégáinak többsége a főiskoláról frissen kikerült fiatal színész vagy amatőr volt. Még a nevet is ő találta ki, ez volt ugyanis a huszonötödik színház Magyarországon. Nagy lelkesedéssel vett részt a színház formai megújulásokat kereső művészi programjában, a magyar alternatív színjátszás egyik megteremtője lett. Izzó hangulatú előadások részese volt, s itt élhette ki először rendezési vágyát is, egyebek mellett színpadra állította Don Quijote Gyurkó László-féle történetét. Az István, a király című rockopera bemutatóján, 1983-ban a címszereplő anyját, Saroltot alakította.

1985-ben Győrbe szerződött, ahol minden műfajban kipróbálhatta magát, még Cecíliát is eljátszhatta Kálmán Imre Csárdáskirálynőjében. A kilencvenes évek elején a kecskeméti Katona József Színház tagja lett, ahol megkapta Orbánné parádés szerepét Örkény Macskajáték című drámájában. 1993-ban nagy szerepálma, Az öreg hölgy látogatása főszerepére készült, amikor agyvérzést kapott. Nagyon súlyos állapotban került kórházba, az orvosok nem sok jóval biztatták, de ő emberfeletti erőfeszítéssel újra megtanult járni és beszélni, majd fokozatosan a színpadra is visszatért.

Legendásan szép orgánuma a pódiumon is kiválóan érvényesült, gyakran mondott verseket, a legtöbbször József Attila, Nagy László és Weöres Sándor műveit. A „színészkirály” Latinovits Zoltán letérdelt és kezet csókolt neki, miután hallotta előadásában Nagy László Menyegző című költeményét. A színésznőnek irodalmi lemezei is megjelentek, a Sebő együttessel Játszani is engedd címmel közös zenei albumot adott ki, zenés-verses műsorukkal együtt járták az országot. Tájkép magammal címmel 2004-ben életrajzi kötete jelent meg.

Több filmben is játszott (Kis Katalin házassága, 1950; Égi madár, 1957; Próféta voltál, szívem, 1968). Mészáros Márta 1975-ös Örökbefogadásában ő alakította a főszerepet – Csentes Katát, a negyvenes éveiben járó özvegy munkásasszonyt, aki gyereket szeretne. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje előtt ez volt az egyetlen magyar alkotás, amely elhozta az Arany Medvét, azaz a Berlinale fődíját.

Berek Kati művészete elismeréseként két alkalommal is megkapta a Jászai Mari-díjat (1957, 1963). 1973-ban a szép magyar beszédért odaítélt Kazinczy-díjjal tüntették ki. 1970-ben érdemes művész, 1988-ban kiváló művész lett. Törőcsik Mari, Máthé Erzsi mellett 2000 augusztusában a Nemzet Színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike volt. (MTI, as)