Washington a BT elé terjesztette módosított tervezetét

Tizenegy sérült iraki gyerek érkezett tegnap Ausztriába. A háború kis áldozatait bécsi, klagenfurti és salzburgi kórházakban fogják kezelni. ČTK/AP-felvételNew York/Washington/Moszva/ Bagdad. Az Irak elleni nemzetközi büntetőintézkedések azonnali eltörléséről adott át módosított határozati javaslatot az USA az ENSZ Biztonsági Tanácsában képviselt országok képviselőinek. Richard Grenell, John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet szóvivője közölte, hogy Washington több mint 25 változtatást hajtott végre az iraki rendezéssel foglalkozó javaslatában, amelyről a jövő héten tárgyal a BT. Azonban a módosított tervezet sem változtatta meg lényegesen számos BT-tag véleményét két kulcsfontosságú kérdést illetően, ugyanis szerintük az ENSZ továbbra is csak korlátozott szerepet kapna a háború utáni Irakban, míg Amerika és Anglia erőteljes szerepet játszana ott megszálló hatalomként.

A FEHÉR HÁZ KÖZBESZÓLT

Az AP amerikai hírügynökség idézte Szíria ENSZ-képviseletének helyettes vezetőjét, aki számos pozitív elemet lát a javaslatban, viszont úgy véli, hogy a legérzékenyebb ügyekben még nem sikerült dűlőre jutni. Washingtonnak a BT-ben négy olyan ország ellenállásával kell szembenéznie, amelyek ellenezték az iraki háborút. Közülük Oroszország és Franciaország az Irak elleni szankciók felfüggesztését, nem pedig a megszüntetését kezdeményezte, mivel az érvényes BT-határozatok szerint ez utóbbira csak akkor kerülhetne sor, ha az ENSZ szakértői megállapítanák, hogy Bagdad megsemmisítette tömegpusztító fegyvereit. De ez nem történt meg. Colin Powell külügyminiszter csütörtöki szófiai sajtóértekezletén felvetette a kompromisszumos megoldás lehetőségét, amikor kijelentette, hogy elképzelhető lenne kezdetben a szankciók felfüggesztése. A Fehér Ház azonban ezt követően gyorsan „tisztázta” e kérdést, mondván, hogy az USA szerint fel kell oldani az Irak elleni szankciókat. A módosított amerikai javaslat jóváhagyása véget vetne a hatalmas iraki olajvagyon feletti ENSZ-ellenőrzésnek, és lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei a pénzt az iraki újjáépítésre fordítsák.

MOSZKVA: A G8 VÁLLALJON SZEREPET

Moszkva szerint a G8 (a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország) aktív szerepet vállalhatna az iraki újjáépítésben és rendezésben. Ezt a javaslatot az orosz külügy magas rangú tisztségviselője ismertette tegnap az Interfax hírügynökséggel. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szervezet nem válthatja ki az ENSZ-et az iraki rendezés folyamatában. A G8 június elején, a franciaországi Evianban tartja soron következő csúcstalálkozóját. Előtte Szentpéterváron találkozik George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A G8 informális, klubszerű szervezet, ezért nem helyettesítheti a világszervezetet Irakban. Moszkva úgy látja azonban, hogy az 1999-es koszovói válság mintájára érdemes lenne a G8-on belül tisztázni a nézetkülönbségeket. Akkor a szervezet keretében dolgozták ki a Moszkva, illetve a NATO-tagállamok közötti, később elfogadott ENSZ-határozatot, ami a mai napig alapját képezi a koszovói válságkezelésnek.

VISSZASZERZETT EGYMILLIÁRD

Sikerült visszaszerezni annak az 1 milliárd dollárnak a legnagyobb részét, amit Szaddám Huszein elnök fiai vettek ki az iraki központi bankból néhány nappal a rezsim összeomlása előtt. A koalíciós erők 950 millió dollárnak megfelelő összeget – 850 milliót amerikai dollárban, 100 milliót pedig euróban – találtak különböző bagdadi kormányépületekben, 191 dobozban elrejtve. Az amerikai pénzügyi illetékesek közölték: a megtalált összegtől függetlenül, libanoni bankokban, titkos bankszámlákon elhelyezve, további 495 millió dollárra sikerült rábukkanni.

KĺNZÁSSAL VÁDOL AZ AI

Hadifoglyok, köztük hadifogolyként kezelt civilek kínzásával vádolta meg az Irakot megszálló brit-amerikai szövetséges haderőt tegnap az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet. Az AI egyik helyszínen járt szakértője közölte: legalább húsz olyan irakit hallgatott meg, akiket a szövetségesek a háború idején hadifogolyként kezeltek, és akik arról számoltak be, hogy brit vagy amerikai katonák rendszeresen verték és kínozták őket. A volt foglyok egyike elektrosokkos kínzási módszerről is beszámolt neki. A szakértő elismerte, hogy az AI-nek eddig nem volt alkalma a brit és az amerikai katonai hatóságok elé tárni ezeket a tanúvallomásokat.