Prága. Csehországnak sürgősen kárpótolnia kellene a Kárpátaljáról 1938–1939-ben, majd a II. világháború után a magyarok, illetve a szovjetek által elüldözött egykori csehszlovák állampolgárokat, mert ha az ügy a nemzetközi bíróságok elé kerül, akkor az sokba fog kerülni.
Kárpátaljaiak kárpótlása
Prága. Csehországnak sürgősen kárpótolnia kellene a Kárpátaljáról 1938–1939-ben, majd a II. világháború után a magyarok, illetve a szovjetek által elüldözött egykori csehszlovák állampolgárokat, mert ha az ügy a nemzetközi bíróságok elé kerül, akkor az sokba fog kerülni. Ezt állította Otakar Motejl, cseh emberi jogi biztos a tegnapi Hospodárské novinyben. A cseh hatóságok az elüldözöttek kéréseire évek óta gyakorlatilag nem reagálnak, s ennek következtében Csehország közel van ahhoz, hogy újabb nemzetközi per szakadjon a nyakába. Az érvényes nemzetközi megállapodások szerint ugyanis az érintetteket már régen kárpótolni kellett volna. „Ha nem teszünk gyors lépéseket, akkor az ügyet tapasztalt jogászok veszik kézbe, ami az államnak jóval többe kerül majd, mintha kifizetné a kárpótlást” – mondta az ombudsman.
Csehszlovákia és a Szovjetunió 1946-ban szerződést kötött Kárpátalja átadásáról a Szovjetuniónak. A dokumentum egyik fejezete leszögezi, hogy minden csehszlovák állampolgárnak, akinek 1939 után el kellett hagynia Kárpátalját, kárpótlás jár Prágától. Jelenleg 220 személy követeli vissza egykori vagyonát, számuk legfeljebb 400-ra emelkedhet. A cseh pénzügyminisztérium szerint az elvesztett vagyon összértéke mintegy 10 milliárd korona mai áron.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.