Bakot lőtt Szijjártó és a magyar kormánymédia

A magyar kormány üzeneteit bőségesen közvetítő Magyar Távirati Iroda (MTI) állami hírügynökség a múlt héten arról számolt be, Szijjártó az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésén azt állította, miközben az EU eurómilliárdokkal támogatja az ukrán állam működését, ezen pénzeknek egy részét a kisebbségek ellen fordítanák a helyi hatóságok. Az MTI által „kijevi” javaslatnak nevezett állítólagos intézkedéstervezetről azt írja, ezer euró körüli összeget kaphatnának azok a családok, amelyek nemzetiségi helyett ukrán nyelvű iskolába íratják a gyereküket. Szijjártó Genfben kijelentette, az ilyen lépések számukra elfogadhatatlanok, ahogy az Ukrajna által a kisebbségeket korlátozó egyéb intézkedésekről is hasonlóan nyilatkozott.

A valóság

Ahogy arról az Új Szó is beszámolt, a kijevi kormány az előző években valóban hozott olyan törvényeket, amelyek a kisebbségi oktatást hozták nehéz helyzetbe. Arról az intézkedéstervezetről, amelyre a magyar miniszter utal, azonban kiderült, csak a beregszászi városi önkormányzat képviselő-testületének néhány tagja vetette azt fel. Az indítványról a mukachevo.net helyi hírportál is beszámol, eszerint a képviselők azt szeretnék, ha az ukrán iskolába íratott magyar diákok után 30 ezer hrivnya járna, ami mai árfolyamon valamivel több mint 762 eurónak felel meg. A tervezet szerint az intézkedés az alapiskola első négy osztályába járó tanulókra vonatkozna és már következő tanévtől életbe lépne.

Helyi politikai ügy

Zubánics László egyetemi tanár, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke az üggyel kapcsolatban lapunknak elmondta, Beregszász városi testületében a három ukrán frakció vezetője fordult beadvánnyal a városi tanácshoz, vizsgálják meg annak lehetőségét, lehetne-e egyszeri pénzügyi támogatással motiválni a kistérségi szülőket arra, hogy ukrán osztályba iskoláztassák be a gyerekeiket. „Ha el is fogadná a tanács, amit kétlek, Beregszász költségvetésében erre nincs pénz, máshonnan sem lehetne erre igényelni, pláne nem állami forrásból” – tette hozzá. Rámutat, egy ilyen intézkedés diszkriminatív lenne azokkal szemben, akik már most ukrán iskolába járatják a gyereküket. Zubánics a magyar miniszter felszólalásával kapcsolatban arról beszélt, valószínűleg egy félreértésről van szó, szerinte az indítványt beterjesztő városi képviselők is tisztában vannak vele, hogy irreális az intézkedés. Az ügyben próbáltuk elérni Beregszász polgármesterét, Babják Zoltánt, de ez lapzártáig nem sikerült.

A kárpátaljai Beregszászhoz közeli Nagydobronyi kistérség vezetője, Nagy Ferenc polgármester lapunknak szintén megerősítette, a városi képviselők indítványáról van szó. Elmondta, a javaslat szerint az érintett diákok egyszeri támogatást kapnának, de hozzátette, az önkormányzatoknak ilyesmire nincs pénze. „Nem lesz ebből semmi” – mondta, és azt sejti, hogy az ügy mögött a helyi politikai erők vetélkedése lehet. Hozzátette, az ő kistérségükben 1500 diák van, egy hasonló intézkedésbe az ő költségvetésük biztosan beleroppanna.

A menekültek

Nagydobronyról tavaly, a háború kitörése után egy hónappal közöltünk helyszíni riportot. Akkor arról számoltunk be, hogy a településen több száz menekültet látnak el, az iskola konyháján készítették számukra a meleg ételt és a helyi kollégiumban biztosítottak nekik szállást. „Azóta jobb a helyzet, 67 menekültünk van” – mondta a polgármester. Nagy szerint már nincs szükség az iskolakonyha közreműködésére, inkább élelmiszercsomagokat osztanak a rászorulóknak. Arról is beszélt, továbbra is mindennaposak a légiriadók, de a lakosság ezt már jobbára figyelmen kívül hagyja. A háború miatt Ukrajnában katonai mozgósítás van, Nagy szerint az ő régiójukban is nagyon sokan kaptak behívót. „De a tizenkétezer lakosú kistérségből tizenöten vonultak be” – mondta. A polgármester arról is beszélt, az önkormányzati szociális intézmények, valamint az iskolák, nagy nehézségek árán ugyan, de folyamatosan működnek. Legfőképpen a gyakori áramszünetek jelentettek problémát, volt olyan nap, amikor csak néhány órára volt áram, az is hajnalban. A helyzetet áramfejlesztő generátorokkal próbálják orvosolni. „A gyerekeknek az ebédet, ha kellett, szabadtéri üstben főztük meg” – mondta, és hozzátette: „Egy percre sem torpant meg az oktatás.”