Vita az ukrán oktatási törvényről

Gombaszög. Ukrajna oktatási törvényének legújabb kisebbségi cikkelyéről beszélgetett szombaton a Gombaszögi Nyári Táborban Széky János, az Élet és Irodalom rovatvezetője és Fiala-Butora János jogász.

A tavaly szeptemberben elfogadott ukrán törvénynek az oktatásról szóló 7. cikkelye több ország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabálynak ezen része – mely előreláthatólag 2020-ban lép érvénybe – kimondja, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán, ez pedig a kisebbségi iskolákra is vonatkozik. Ennek megfelelően az anyanyelven való tanulás csak az általános iskolák alsó tagozatain lehetséges, a felső tagozaton, középiskolákban és egyetemeken elvágnák a diákokat anyanyelvüktől. Széky János szerint a törvény az oktatás modernizálására szolgál, a nyelvi cikkely viszont az ellentétjét érné el. Fiala János úgy véli, hogy nem beszélhetünk progresszivitásról, mivel a 70 módosító javaslat szó szerinti értelmezéséből kiderül, hogy a kisebbségi nyelven zajló oktatások teljes megszüntetéséről van szó, ez pedig egyenes üzenet az orosz kisebbségnek, illetve a cikkely rosszul is van megfogalmazva, némely pont ellentmond a másiknak.

A kérdésre, hogy a nyelvi cikk a munkaerőpiacra való felkészítést szolgálja, vagy egyszerű nyelvi diszkriminációról van szó, tulajdonképpen megegyező választ kaptunk a vitapartnerektől, Széky szerint a gyakorlatban a diákok munkába helyezését segítené a cikkely, megvalósulásában azonban súlyosan diszkriminálja a diákoknak az ukrán piacra való bejutását. Fiala úgy gondolja, hogy nem abban van a vita, hogy a diákok érdekeltek-e abban, hogy jobban megtanulják az ukrán nyelvet, hanem, hogy az ukrán kormány ezt úgy szeretné elérni, hogy hátráltatják a kisebbségi diákok anyanyelvén való tanulását, ez – úgy véli – szembe megy az Európában szakemberek által is elismert elmélettel, mely szerint az anyanyelvén tanuló gyerekek is képesek elsajátítani a második nyelvet.