A szakértők szerint Ukrajnának lenne mit javítania a kisebbségek jogállásán

A korrupció elleni szigorú küzdelem ígéretével zárult kedden Svájcban az ukrajnai újjáépítési konferencia, amelyen a kijevi kormány és az adományozó országok, nemzetközi szervezetek és pénzügyi intézmények képviselői megállapodtak több alapelvben, írja az MTI. A luganói nyilatkozatnak elnevezett dokumentum alapelvként nevezi meg, hogy az újjáépítési projekteket az egész társadalmat bevonó demokratikus folyamat iránti elkötelezettség jellemezze, és szintén alapvetésként említi a magáncégek bevonását, a szén-dioxid-mentes társadalom felé vezető zöld átalakulást, a digitalizált közigazgatás bevezetését, valamint a korrupció különböző formáinak kizárását. Ahogy arról beszámoltunk, Ukrajna több mint 750 milliárd dolláros újjáépítési költséggel számol.

Arról is hírt adtunk, hogy június végén az uniós tagállamok vezetői brüsszeli tanácskozásukon úgy döntöttek, Ukrajna európai uniós tagjelölti státuszt kap. Kijev a csatlakozási kérelmét közvetlenül az után adta be, hogy orosz hadsereg betört az országba. Az Európai Bizottság ezt követően egy olyan csatlakozási mechanizmust javasolt, amely némileg eltér attól, amelyen például Szlovákia is átesett. Ukrajna számára olyan kritériumokat állítottak fel, amelyeket ha elér, de nem tudja azokat folyamatosan teljesíteni, akkor a csatlakozási folyamat vissza is fordítható. A kritériumok között van a jogállamiság, a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás erősítése, a korrupció visszaszorítása stb., de ami a kárpátaljai magyarok szempontjából kiemelten fontos, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok reformjának véglegesítése is a feltételek közé került. A nemzetiségekre vonatkozó törvényeket a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban kell módosítaniuk. Ez nagyban javíthat a sokat bírált kisebbségjogi helyzeten Ukrajnában.

Feltételek, kisebbségek

Alexander Duleba, a miniszterelnök Eduard Heger (OĽaNO) ukrajnai ügyekben illetékes tanácsadója a brüsszeli döntés után lapunknak elmondta, nem lát különösebb problémát abban, hogy Ukrajna uniós csatlakozását feltételekhez kötötték. „A követelmények nagy részét Ukrajnának nem lesz probléma teljesíteni” – jelentette ki. Duleba is arra emlékeztetett, az unió Kijevvel szemben elsősorban a korrupció, a jogállamiság, az igazságszolgáltatás, az oligarchák befolyása és a nemzetiségi kisebbségek jogai kapcsán fogalmazott meg kritikát. Az utóbbival kapcsolatban arról beszélt, két jogszabály van, amely ebben a tekintetben problémás. Az egyik a nyelvtörvény, amely szerint a repülőterek, vasútállomások és autóbusz-megállók neve csak ukránul lehet kiírva, és az ügyintézés is csak államnyelven történhet. Valamint minden vállalkozásnak, intézménynek és szervezetnek, illetve más üzleti szervezeteknek ukránul kell szolgáltatásokat nyújtania, de az áruval kapcsolatos információkat is államnyelven kell közölnie. Az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos állami nyelvű információk más nyelveken is közzétehetők, viszont ebben az esetben az ukrán tájékoztatás mennyisége nem lehet kevesebb, mint a fogyasztóvédelmi törvény által előírt kötelező terjedelem. Duleba ezzel együtt is elképzelhetőnek tartja, hogy Kárpátalján hivatalos nyelv szintjére emeljék a magyart például úgy, hogy országos érvénnyel a bizonyos százalékban kisebbségek által lakott településekre vonatkozna egy ilyen szabályozás.

Fiala-Butora János emberi jogi szakértő, aki Ukrajnával kapcsolatban az Európai Bizottság Bővítési Főosztályával is együtt dolgozott, az államnyelvtörvénnyel összefüggésben elmondta, a jogszabály a sajtótermékek, műsorszórás, tájékoztatás területén is kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Hozzátette, a kijevi parlament egyelőre nem fogadta el a nemzeti kisebbségek jogállását és nyelvhasználatát szabályozó törvényt. „Enélkül a kisebbségi nyelvek használata jogi vákuumban van” – mutatott rá. Kiemelte, ezt sem helyi, sem regionális szabályozással nem lehet áthidalni. A szakértő úgy látja, a kisebbségi nyelvhasználati törvény nélkül a kisebbségi nyelvek súlyos hátrányt szenvednek el.

Az oktatási törvény

Duleba is elismeri, a másik problémás jogszabály az oktatási törvény, amely ugyan sok modernizációs elemmel bír, de ezzel együtt is szintén nagyban korlátozza a kisebbségi nyelvű iskolákat. Ennek a célja, hogy az oktatási rendszerben az ukrán nyelv dominanciáját biztosítsa az orosszal szemben. Az ötödik osztálytól felfelé például megszünteti a közismereti tantárgyak orosz nyelvű oktatását, csak maga az orosz nyelv és irodalom tárgy maradt ezen a nyelven. Azon ukrajnai kisebbségek iskoláiban, amelyeknek az anyaországa uniós tagállam, pedig az ötödik osztálytól legfeljebb négy közismereti tárgyat lehet az adott nemzetiség nyelvén oktatni, a többit ukránul kell a diákoknak tanulnia. Ez visszalépés, hiszen korábban, a szlovákiai rendszerhez hasonlóan, a kárpátaljai magyar iskolákban is csak az ukrán nyelvet és irodalmat kellett a gyerekeknek államnyelven tanulniuk. A jogszabály ugyanakkor nem határozza meg azt sem, milyen módon dől el, melyik iskolákban, osztályokban oktathatóak a közismereti tárgyak a kisebbség nyelvén.

Fiala-Butora rámutat, az ukrán oktatási törvény a legkorlátozóbb ilyen jogszabály a régióban, mivel megtiltja az eddig működő teljes értékű, kisebbségi nyelvű oktatást. Úgy látja, ennek radikális reformja, tehát a tiltás feloldása nélkül Ukrajna nem felel meg a kisebbségvédelmi egyezményeknek. „Sajnos ugyanakkor van rá precedens, hogy az Európa Unió a normák betartása terén kivételt tett két tagállam érdekében: Észtország és Lettország az ottani oroszajkú kisebbséget súlyosan korlátozó törvényei esetén néztek félre, hogy ne akadályozzák e két állam belépését az unióba” – tette hozzá.

Belépés és kisebbségjog

Fiala-Butora arról is beszélt, az unió a belépési folyamat ezen szakaszában nem szab meg előre konkrét kisebbségjogi feltételeket. Nincs tehát egy precízen meghatározott feladat, amit ha Ukrajna teljesít, akkor megfelelt az elvárásoknak. Vannak viszont általános kisebbségvédelmi normák, ezekből kiindulva értékeli az EU minden évben Ukrajna felkészültségét. A szakember elmondta, az unió mindig meg is fogalmazza, mik a fő problémák, hol vár előrelépést – de hogy pontosan milyet, azt jellemzően nem. Szerinte az, hogy az EU mennyire lesz szigorú, és Ukrajna mennyi előrelépést ér el, az sok mindentől függ. „Jogi kérdés, hogy Ukrajna megsérti-e a kisebbségvédelmi normákat, de az már alapvetően politikai döntés, hogy az EU ebből mennyit kér számon rajtuk” – magyarázta.

Fiala-Butora ugyanakkor rámutat, nem is olyan rég Ukrajnának volt egy meglehetősen kisebbségbarát nyelvtörvénye. Úgy látja, az ehhez való visszatérés lehetne iránymutató. Szerinte ha mindenki komolyan venné a kisebbségvédelmi egyezményeket, akkor egy egyenlőségen alapuló, a nemzetiségi nyelvek használatát a gyakorlatban elősegítő törvényre lenne szükség. „Nyilván ez lenne az ideális állapot, ez azonban az Ukrajnától sokkal jobb helyzetben lévő államoknak is nagy kihívás” – zárta a szakértő.

Érvek Ukrajna mellett

Duleba az uniós tagjelölti státusz Ukrajnának való odaítélése után lapunknak elmondta, a szlovák kormányfő volt az első, aki a tagállamok vezetői elé terjesztett egy tervet a háború sújtotta ország eurointegrációjára vonatkozóan. Arról is beszélt, eleinte az uniós tagállamok egyharmada ellenezte ezt a tervet, ezért hosszú folyamat során kellett őket a szlovák diplomáciának meg- győznie. „A miniszterelnök két körben is egyeztetett az összes uniós vezetővel” – tette hozzá. Ennek során azt az érvet is használták, mely szerint a tagállamok költségvetése nagyban függ attól, miként zárul az ukrajnai háború. „Az ukránok nagyon sok jövőbeli kiadást takaríthatnak meg nekünk” – utalt arra, hogy a háború elhúzódásával az uniós államok is kénytelenek lennének nagy kiadásokba bocsátkozni. Ide sorolta a védelmi költségvetések kényszerű növelése mellett az Oroszországból származó energia árának növekedését is. Duleba szerint a Kijevvel szemben eleinte elutasító állásponton lévő uniós államokat pont ezzel az érvvel, vagyis a háborúnak a saját államháztartásukra gyakorolt hatásával sikerül meggyőzni. „Hiszen ha Ukrajna elbukna, akkor a mi életünk is drágább lenne, mindannyian szegényebbé válnánk” – magyarázta azzal, hogy egy orosz győzelem instabilitást hozna, ami egy újabb háború veszélyét is magában rejtené. Rámutatott, Szlovákia szempontjából pedig kiemelten fontos, hogy egy stabil, biztonságos és megbízható keleti szomszédja legyen. „2019-ben a szlovákiai kis- és középvállalkozások 200 millió eurót fektettek be Ukrajnában, míg Oroszországban csak 35 millió eurót” – szemléltette a szakértő. De arról is beszélt, Kelet-Szlovákia számára is nagyon lényeges, hogy egy stabil régió legyen a szomszédja, hiszen ekkor a határon átívelő, uniós támogatásból finanszírozott együttműködésre is megnyílna a tér.

A miniszterelnök tanácsadója arról is beszámolt, a nagy államokat, így Franciaországot és Németországot is sikerült Ukrajna pártjára állítani, ugyanakkor egyes tagországok, például Ausztria és Szlovénia ugyanezért cserébe azt kérték, hogy a nyugat-balkáni országok, így Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozása is felgyorsuljon. Duleba szerint azonban ez nem volt reális, hiszen ez utóbbi állam nem képes arra, hogy átvegye és implementálja az uniós jogszabályokat, míg Ukrajnában ez a folyamat már 60–70 százaléknál tart. Hozzátette, az ukrajnai társadalom 80 százaléka támogatja az uniós tagságot. „Számukra ez egy húszéves munka eredménye” – mondta az ország tagjelölti státuszáról.

A Krím kérdése

Duleba arról is beszélt, a Krím-félsziget kapcsán el tudja képzelni, hogy egyfajta megállapodás születne Ukrajna és Oroszország között. Arra emlékeztetett, maguk az ukránok ajánlották fel, hogy megszabnának egy 15 éves időszakot, amíg megoldást keresnének a félsziget helyzetére, ha az orosz hadsereg kivonul azokból a régiókból, amelyeket február 24. óta szállt meg. „A Krímre vonatkozóan el tudok képzelni egy működő megállapodást: az ukránok használhatnák például a félsziget területét, az oroszok pedig kompenzációt fizethetnének a konfiskált ukrán vagyon után” – mondta.