Ukrajna és Moldova uniós tagjelölti státuszt kapott 

Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács (ET) brüsszeli tanácskozása során valamikor csütörtök este nyolc óra körül született meg a döntés, hogy Ukrajna és Moldova európai uniós tagjelölti státuszt kap.

#Ukraine just got its candidate status at #EUCO ! Since March we have gone a long way to have all #EU partners on board! Good news for #Ukraine. Good news for #Slovakia. Good news for the whole Europe! 🇪🇺🤝🇺🇦 pic.twitter.com/cInHskpyMp— Eduard Heger (@eduardheger) June 23, 2022

„Március óta hosszú utat jártunk be, hogy minden uniós tagállam a fedélzetre kerüljön” – írja a bejegyzésében a kormányfő. Heger ezzel arra utal, hogy Szlovákia intenzív kétoldalú tárgyalássorozatot folytatott a többi uniós országgal Ukrajna tagjelölti státuszáról. Az Európai Tanács csütörtök este zajló ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján azonban nem akarta elárulni, mely országokat volt a legnehezebb meggyőzni. Annyit azonban elmondott, az egész folyamat a márciusi versailles-i uniós csúcson indult be igazán, a mostani tanácskozáson pedig ezt a napirendi pontot már különösebb fennakadás nélkül fogadták el.

A döntés után videócsatornán keresztül Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is bekapcsolták a Tanács ülésére, aki köszönetet mondott az egyes tagállamoknak.

A háború gyorsította fel a folyamatot

A szlovák miniszterelnök csütörtökön reggel a Tanács ülésére tartva arról nyilatkozott, a jelenlegi tagállamok közös álláspontra jutottak abban, hogy megadják Ukrajnának az uniós tagjelölti státuszt. „Ez most a legfontosabb, hiszen Ukrajnában háború dúl” – tette hozzá. Heger még az ülés előtt beszélt arról, Ukrajna kulcsfontosságú Szlovákia gazdasági fejlődése és biztonsága szempontjából. „Ezért nagyon erősen támogatjuk az ország tagjelölti státuszát” – tette hozzá. Nem akart azonban találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, Ukrajna reálisan mikor lehet az unió teljes jogú tagja. „Ebben a pillanatban nem fontos, hogy konkrét időpontokat jelöljünk meg” – válaszolta lapunk kérdésére. A miniszterelnök arra utalt, nagyon gyorsan változik az ukrán tagsággal kapcsolatos helyzet, hiszen a háború kitörése óta eltelt három hónap elég volt arra, hogy az EU vezetői az ország tagjelölti státuszáról tanácskozzanak. „Ez normális esetben évekig tartott volna, most hónapok alatt megtörtént” – tette hozzá.  

Szlovákia segít 

A kormányfő arról is beszélt, Szlovákia kész segíteni Ukrajnát a csatlakozási folyamat során. Így például az uniós integrációhoz szükséges reformok végrehajtásához és a megfelelő jogi környezet kialakításához nyújtanak támogatást az országnak. „Ezen túl én már mozgósítottam a szlovákiai vállalkozói szektort. Megszólítottuk a munkaadókat, kereskedelmi kamarákat, hogy Szlovákia is be tudjon kapcsolódni az ország újjáépítésébe” – mondta, és hozzátette, a hazai vállalatok ebből profitálhatnak, miközben Ukrajnának is segítenek. Heger szerint ha a háború sújtotta országot sikerül gazdaságilag felemelni, akkor az végső soron a kelet-szlovákiai régiónak is gazdasági lehetőséget és növekedést jelent. „Ha segítünk Ukrajnának, akkor magunknak is segítünk” – jelentette ki. 

A miniszterelnök újságírói kérdésre reagálva arról is beszélt, szerinte nem kell attól tartani, hogy Ukrajna egy esetleges jövőbeli uniós csatlakozása hátrányokat okozna Szlovákia számára. Úgy látja, az sem fenyeget, hogy Ukrajna miatt kevesebb uniós forrás jutna nekünk. Azzal érvelt, Szlovákia is azon az úton van, hogy egy nap nettó befizető állam lesz, míg ma több forrást kap az uniótól, mint amennyit a közös költségvetésbe belead. „Ez a valóság minden olyan ország számára, amely a sikeresség felé tart” – tette hozzá. 

Kárpátalja is nyerhet 

Ukrajna csatlakozási kérelmét közvetlenül az után adta be, hogy orosz hadsereg betört a területére. Az Európai Bizottság ezt követően egy olyan csatlakozási mechanizmust javasolt, amely némileg eltér attól, amelyen például Szlovákia is átesett. Ukrajna számára olyan kritériumokat állítottak fel, amelyeket ha elér, de nem tudja azokat folyamatosan teljesíteni, akkor a csatlakozási folyamat vissza is fordítható. A kritériumok között van a jogállamiság, a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás erősítése, a korrupció visszaszorítása stb., de ami a kárpátaljai magyarok szempontjából kiemeleten fontos, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok reformjának véglegesítése is a feltételek közé került. A nemzetiségekre vonatkozó törvényeket a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban kell módosítaniuk. Ez nagyban javítana a sokat bírált kisebbségjogi helyzeten Ukrajnában. 

Moldova igen, Grúzia nem

Ukrajna tagjelölti státuszának témája mellett az uniós vezetők találkozójának napirendjén volt a Nyugat-Balkán országainak EU-integrációs folyamata, de az is, hogy Moldova és Grúzia tagjelölti státuszt kapjon-e, vagy sem. Az Európai Bizottság néhány nappal az állam- és kormányfők találkozója előtt egy olyan javaslatot dolgozott ki, amelyben Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszát javasolják, de Grúziáét egyelőre nem. Ezért nem is volt meglepő, hogy az Európai Tanács csütörtök este úgy döntött, Ukrajna mellett Moldova is tagjelölt lesz, míg Grúzia nem kapta meg ezt a státuszt. Heger még az uniós csúcs előtt egyértelműen kijelentette, Szlovákia támogatja Moldova tagjelöltségét, de Grúziáról annyit mondott „segíteni szeretnének az országnak abban, hogy mihamarabb az Európai Unióba vezető útra léphessen.”

A Nyugat-Balkán 

A Nyugat-Balkán országainak EU-integrációjáról szólva Heger azt is elmondta, egyedi hozzáállással kell segíteni a kérdéses államokat abban, hogy tovább haladhassanak az unió felé vezető úton, de ezzel együtt is teljesíteniük kell a belépéshez szükséges kritériumokat. „Nem fogunk rövidítéseket, vagy gyorsított eljárásokat alkalmazni, nem visszük lejjebb a lécet” – jelentette ki a kormányfő azzal, hogy az integrációhoz az érintett államoknak pont úgy meg kell adni minden segítséget, mint ahogy annak idején Szlovákia is megkapta azt. Észak-Macedónia csatlakozását jelenleg Bulgária blokkolja, a két államnak hosszabb ideje nézeteltérése van. Észak-Macedóniával azonos integrációs csomagba tartozik azonban Albánia is, amelynek a belépési folyamata ezáltal szintén megakadt. A szlovák miniszterelnök ezzel kapcsolatban kijelentette, Pozsonynak az az álláspontja, nem szabad, hogy az integrációs kérdéseket egyes államok kétoldalú viszonyai befolyásolják.