Romák a történelemtanításban

Mit tanítanak, egyáltalán tanítanak-e valamit a pedagógusok a romákról, a tanároknak van-e továbbadható valós ismeretük Magyarország legnagyobb kisebbségéről, helyes-e, hogy csak a konfliktusokat mutatják be, miközben pozitív példákról említést sem tesznek? Ezeket a kérdéseket feszegette és vitatta meg a Történelemtanárok 17. Országos Konferenciája, melyet a budapesti Kossuth Klubban tudományos kutatók, akadémikusok, tanárok és diákok részvételével tartottak szombaton és vasárnap.

Kisebbségek története és kultúrája

A tudományos tanácskozás öt pontban fogalmazta meg ajánlásait: többek között azt javasolják, hogy a történelemtanításban a mai gyakorlatnál nagyobb súllyal szerepeljen a kisebbségek története és kultúrája a közoktatás tananyagaiban, követelményrendszerében, és a pedagógusképzés minden szintjén, kötelező módon épüljön be a cigányság történetének, kulturális sajátosságainak ismertetése felkészült szakemberek közvetítésével.

Konfliktusok megbeszélése

A Történelemtanárok Egylete úgy véli, mindehhez nem kizárólag a történelemtankönyv kell a diákok és a tanárok rendelkezésére álljon, hanem a romák történetére, kultúrájára vonatkozó ismeretek jelenjenek meg más tantárgyi keretekben (irodalom, társadalom-, emberismeret és etika, kommunikáció, művészeti ismeretek, dráma, és az osztályfőnöki órák ajánlott tematikája); ugyanakkor a tanítás szereplőinek interakcióját elősegítő eszközök is megfelelő számban legyenek alkalmazhatóak.

„Olyan tanári attitűd kialakulását tartjuk kívánatosnak, amelyet a nyitottság, a konfliktusok elemző megbeszélésére való alkalmasság és elhatározottság jellemez” – fogalmazta meg ajánlásában a konferencia.

Páratlan kezdeményezés

A történeti háttérismeretek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a mai társadalmi problémák értelmezhetőek legyenek, és ne csupán negatív összefüggésekben (képzetlenség, munkanélküliség, szegénység, etnikai diszkrimináció stb.) jelenjenek meg a romák, ezért fontosnak tartják azt is, hogy az együttélés értékeire helyeződjön a hangsúly.

Kállai Ernő, a magyar kisebbségi ombudsman a konferencia nyitóelőadásában úgy fogalmazott: a többségi társadalom főként a romák történelmében tájékozatlan, ezért elsőként a tanárok továbbképzésébe és a felsőoktatásba beépítve kell megismertetni, majd taníttatni a cigányok szerepét, történelmét, így csökkentve a társadalmi feszültségeket. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa azt mondta: „egy kezemen meg tudnám számolni”, hogy a magyar felsőoktatásban hány helyen lehet a tantervbe beépítve komolyan foglalkozni a hallgatóknak a romák történelmével. Ezért – véleménye szerint – minden pedagógusnak minimum fél évig kellene hallgatnia kisebbségtörténelmet, hogy mind a 13 népcsoport kulturális és történelmi értékeit megismerjék. (mti)