Mire való a történelem?

Vajon miért jár a magyar anyanyelvű gyerekek majdnem fele szlovák iskolába, pusztán kényelemből, a magasabb színvonal miatt? – teszi fel a kérdést a Katedra legfrissebb számában Lovász Attila újságíró. A szakköri tevékenységről elmélkedik Ajpek Gabriella cserkészvezető, Jó példával nevelni című írásában. Bárczi Zsófia és Vančoné Kremmer Ildikó A felvidék szerepe a magyar tudományosságban címmel, Nyitrán megrendezett konferencia eseményeiről számol be. Mire való korunkban a történelem tanítása, kérdezi cikkében Vajda Barnabás, válaszában számos érdekes összefüggésre mutat rá. Pénzes István a magyarnyelv-oktatás időszerű kérdéseit taglalja. Iskolás éveire Szabómihály Gizella emlékezik. A nyelvész egy másik cikkében az újabb angol–magyar szakszótárak sorát gyarapító, a budapesti Eötvös József Könyvkiadó gondozásában 2004-ben megjelent pedagógiai terminológiai szótárt ismerteti. Cseh Gizella a magyar Szapphó, a kétszáztizenegy éve született Dukai Takách Judit alakját idézi az olvasók emlékezetébe. Burgundiai mozaik címmel dunaszerdahelyi diákok franciaországi tanulmányi kirándulásáról olvashatnak. Jakab István nyelvművelő írásában kifejti, a tanyasiak voltaképpen tanyaiak, a -si képzőváltozatú szóalak inkább csak népies használatú. Csáky Károly a törökverő csábrági főúr és költő, Koháry István életét mutatja be. Ág Tibor folytatja a népzenéről kezdőknek és haladóknak címmel közölt sorozatát. Tóth László Pomogáts Béla Magyar régiók című könyvét ismerteti. Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona a szakmai munkaközösségek hatékony működésével és vezetésével kapcsolatos gondolatait osztja meg az olvasókkal. A folyóiratban találhatók még pályázati felhívások, kulturális programajánlók és könyvajánlatok. (-cz-e)