Miért stresszel a kisdiák?

A tartós stressznek kitett gyermekek könnyebben válnak labilis felnőtté. Mindig foglalkozzunk eleget a gyermekkel, ápoljuk a lelkét is!

Mit tehetünk?

Biztosítsuk szeretetünkről, öleljük meg sokszor!

Segítsük át a kisgyermekkori félelmeken (idegenek, sötétség, mumus stb.)!

Beszéltessük sokat, hogy mi történt vele aznap az iskolában. Vegyük észre, ha valami miatt szorong (pl. iskolai elvárások, feszültség a családban, bántják/csúfolják valami miatt a társai), és segítsünk neki, hogy ezeket leküzdje!

A gyengébben tanuló gyermeknek segítsünk a tanulásban, mindig felkészülten menjen az iskolába!

Ha jó jegyet kap, vagy versenyen jól szerepel, mindig dicsérjük meg érte (még akkor is, ha általában jó képességű és gyakran kap jó jegyet)!

Fejlesszük a gyermek előadó- és szereplőkészségét, ne féljen a feleléstől, beszámolótól, dolgozatírástól, szerepléstől. Tudatosítania kell, hogy nem történik nagy baj, ha valami miatt nem szerepel jól, nem kell szorongania. ĺgy könnyebben nyújtja a maximum tudását.

Ha valamire kíváncsi, mindig magyarázzuk el neki a dolgokat a korának megfelelő alapossággal. Minél kisebb a gyermek, annál kevesebb és egyszerűbb magyarázatra van szüksége.

Magabiztos viselkedés

A gyermeknek úgy segítünk leginkább felkészülni a felnőttkori önállóságra, ha feladatokat adunk neki. Időről időre emlékeztessük őket a kötelességeikre. Várjuk el tőlük, hogy ne feledkezzenek el teljesíteni az ígéreteiket. A cél az, hogy a gyermek később az élet minden területén boldoguljon, képes legyen önmaga ellátására. A felnőttek és a nagyobb gyerekek társasága segít abban, hogy magabiztosak legyenek.

Fontos a sok alvás

Viselkedésbeli problémák esetén ne szégyelljünk szakemberhez fordulni, a gyermeket terápiára vinni. Csemeténknek biztosítsunk elegendő és nyugodt alvást, mivel a fejlődéshez és növekedéshez szüksége van a hoszszan tartó mélyalvásra. A „stresszes” gyermeknek nem olyan erős az immunrendszere, mint a jó alvóknak. Alvászavarnak nevezzük azt az állapotot, amikor a gyermek nem tud egyedül elaludni, nem alszik mélyen, többször felébred éjszakánként – pedig nem beteg, nem éhes, nem fázik. Ilyenkor vizsgáltassuk ki őt szakorvossal. Mindig a gyermek alvásához igazítsuk az egyéb programokat, hiszen ha csemeténk fáradt, nem tud jól teljesíteni sem otthon, sem a tanintézetben. (a)