Batthyány Lajos grófra emlékeztek Komáromban

Iskolánkban, a Selye János Gimnáziumban hagyományosan ünnepi megemlékezést tartunk az aradi vértanúk tiszteletére, de az idei év bizonyos értelemben különleges, hiszen kétszáz éve annak, hogy megszületett az első felelős magyar kormány miniszterelnöke, Batthyány Lajos gróf. Október 5-én az iskola meghívására Limpár Péter történész tartott előadást a diákoknak a Feszty Árpád-teremben.

Az aradi vértanúknál mindig kihangsúlyozzuk személyes bátorságukat, a magyar hazához és az adott szóhoz való ragaszkodásukat, de a Pesten kivégzett miniszterelnökről nagyon keveset hallani. Legtöbbször egy félmondatnyi megjegyzés jut el a hallgatókhoz: „… és ezen a napon kivégezték Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét” és semmi több. Ki volt ez a politikus, akiről a tankönyvek is elsőként azt jegyzik fel, hogy 1847-ben az Ellenzéki Párt elnöke lett?

Az egyórás előadás sokán Limpár Péter részletesen ecsetelte a gróf pályafutását. Hála a technikának a diákok képekben is nyomon követhették Batthyány Lajos életének egy-egy állomását. A fiatal gróf bécsi környezetben kezdte el az arisztokraták közéleti szereplését. Katonai pálya, utazgatások a misztikus keleten és a modern nyugaton. Ugyanúgy, mint Széchenyi István, ő is észre veszi a magyar valóság és a nyugat-európai polgári társadalom közti különbséget, az ipari forradalom élénkítő hatását a társadalomra. Hasonlóan a Széchenyi-családhoz, a Batthyány-birtokok is közel voltak Ausztriához, Nyugat-Magyarországon. A fiatalkori élmények és a földrajzi közelség indítja el mindkettőjük pályáját a reformkorban. Amíg Széchenyi népszerű elméletet gyártott a gazdaság reformjáról, addig Batthyány Lajos meg is valósította azt a gyakorlatban. Az elsők között indította el a cukorgyártást Magyarországon, az ipar fejlesztése szívügyévé vált. A reformellenzék nagyhatású szónokaival nem tudott, de nem is akart versenyre kelni, ám az országgyűlés felső házában karizmatikus személyiségével hatni tudott arisztokrata társaira is.

Az 1848-as pesti és pozsonyi események idején Batthyány Lajos már egyértelműen az ellenzék vezetője. Miniszterelnöki megbízatása mellett nagy szerepet játszott a nemzetőrség és a honvédség megszervezésében. Mégis, a rá jellemző kompromisszumkészséggel próbálta elhárítani a fegyveres konfliktust Bécs és Pest-Buda között. Állandóan tárgyalt a horvátok vezetőjével, Jellasiccsal, de eredményt még akkor sem tudott elérni, mikor Horvátország önállóságát ajánlotta fel neki. A bécsi udvarral folytatott eredménytelen tárgyalások után lemondott pozíciójáról, visszavonult birtokára, de a szabadságharcból nem vonta ki magát. A hajdani miniszterelnök egyszerű nemzetőrként harcolt és meg is sebesült. A bécsi arisztokrácia szemében ellenszenvesnek talált Batthyány Lajossal szemben ezután mindvégig igazságtalanul jártak el. A békeküldöttség tagjaként letartóztatták, börtönbe vetették. Batthyány annyira hitt ártatlanságában, hogy a kiszabadítását tervező szlovén, magyar és osztrák segítséget is visszautasította. A bécsi udvar előre eltervezett koncepciós perben halálra ítélte, Haynau pedig nem habozott végrehajtani azt. Október 6-án, ugyanazon a napon hajtották végre rajta a kivégzést, amikor Aradon a tizenhárom vértanún.

Limpár Péter előadása nem pusztán Batthyány Lajos politikai tevékenységét, hanem első miniszterelnökünk személyiségét is kihangsúlyozta: a kompromisszumok híveként sikerült családi problémáit is megoldania anyjával, józan, mértékletes életmódjával kitűnt kora arisztokratái közül.

Az előadásnak köszönhetően diákjaink jobban megismerhették első miniszterelnökünk személyiségét, törekvéseit, akiknek példaképül is szolgálhat magyarságával és a haladásba vetett hitével.