Sok kiselsős szülőjének okoz gondot az első pár hét-hónap, míg csemetéje megszokja az iskolát. A kicsikre is nagy nyomás hárul, hiszen ők most sajátítják majd el az írás-olvasás folyamatát.
Az írástanítás titkai szülőknek
A tempó gyorsítása
Amikor már a betűket ismerik és kialakul lassan az automatizmus, elkezd gyorsulni az írásuk, ezáltal különböző lesz a gyerekek írástempója. A felgyorsulás során az írás minősége romlik. Ekkor kell megmérniük a saját írássebességüket (3 percig írhatnak, pontosabban másolhatnak a könyvből, majd megszámolják, hány betűt írtak, és ezt elosztják hárommal). Ez otthon is jó játék lehet. Kipróbálhatják, ki tud gyorsabban és szépen leírni egy szülő által diktált szöveget.
Ezután következnek a tempógyorsítási gyakorlatok:
u vagy ugyanazt a szöveget kell leírni egyre rövidebb idő alatt,
u vagy azonos idő alatt egyre több szöveget kell leírni, bővülő szöveget.
Minden esetben meg kell vizsgálnunk, hogy az adott idő alatt egy percre hány betű jut. Ezalatt romlott-e az írás külalakja. Addig szabad a tempót gyorsítani, ameddig nem megy a külalak rovására.
Ne terheljük túlságosan!
Az automatizálódott írás után megfigyelhető, hogy több tekintetben eltér attól, amit tanultak. Különböző változtatásokat hajt végre: pl. dönti valamerre, soványabb vagy kövérebb betűket ír, dönti-e a füzetét. A betűalakítás egyszerűsödik, ésszerű változtatásokat hajt végre. Kerekdedsége is megszűnik, egyszerűsíti a betű alakját. Az egyéni írást nem lehet befolyásolni, támogatni kell csemeténket, ha ésszerű megoldásokat talál ki. Mindaddig engedjük a változtatást, ameddig az írás tetszetőssége nem szenved csorbát. Csak akkor beszélhetünk egyéni írásmódról, ha a változtatások következetesek. Fontos kérdés az írás terjedelme: a gyerek kezének fejlettségét figyelembe kell venni (ekkor alakul ki a csontozat). Ha első osztályban megterheljük a kezét, azonnal kusza lesz az írása, ezért ekkor 3 sornál többet nem lehet íratni. Az írások között legyen pihenés. (hn, f, he)
Mióta használunk grafitceruzát?
Az 1790-es esztendő egyik szürke hétköznapját tekinthetjük a mai ceruza igazi születésnapjának. Hardtmuth linzi építőmester ismerte az agyagnak a használhatóságát, és a szilárd építőanyaggá égetett agyag adta neki azt a gondolatot, a tetszés szerint nem alakítható grafitot agyag hozzákeverésével tegye a ceruzagyártás sokoldalú nyersanyagává. A ceruzakészítőknek, akik a régi módszerrel, kézimunkával állították elő ezt az írószerszámot, váratlan és kellemetlen versenyt jelentett a „bécsi eljárás”. Minthogy azonban az a szellemes gondolat, hogy agyaggal keverjék a porrá zúzott grafitot, lehetővé tette a ceruzabelek keménységének a gyártó tetszése szerinti megválasztását, nemsokára ők is áttértek az új módszerre. A mai ceruza feltalálóinak érdemére szolgál a szakemberek azon dicsérő megállapítása, hogy kétszáz esztendővel a találmányt kiaknázó első gyár megalapítása után a világ ceruzatermelésének hatvanöt százaléka szinte változatlanul az eredeti előírás szerint készül.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.