Komárom | A napokban tartották a 24. Mérföldkövek helytörténeti konferenciát a komáromi Duna Menti Múzeumban (DMM), amelyen 14 előadó mutatta be kutatásait.

Somorja | Két év után befejeződött az ispotály-kápolna felújítása, amelynek megmentésével Somorja történelmének egyik ékkövét sikerült megőrizni. Egyre többen érdeklődnek a város múltja iránt, így nekik is különleges élmény lesz újra belépni a restaurált kápolna ajtaján, amelyet ma újraszentelnek.

Somorja | Különleges leleteket rejtett a nemrég felújított ispotály-kápolna oltára, egy tucat érmét és fogadalmi ajándékokat találtak az oltár oldalába rejtett szekrényben. Néhány hét múlva megnyithatják a kápolnát a nyilvánosságnak.

Az emlékjelek egy-egy településen tulajdonképpen „lenyomatok”. Akár jelentős, akár feledésbe merülő objektumokról van szó – a közterek szerves részeiként figyelik a mindennapi életet, s mintegy „definiálják” a helytörténetet, kapcsolódván a regionális és országos múlthoz is. Kétségtelenül „faggatni” kell ezeket az emléktáblákat, szobrokat, emlékoszlopokat, feszületeket stb. ahhoz, hogy megszólaljanak, s ha ezt megteszik, gyakran zavarba ejtően többszólamú lesz a végeredmény.

Ipolyság | A napokban nyitották meg a Saag 780 nevű kiállítást az ipolysági Simonyi Ľudovít Galériában található Honti Múzeumban, melynek célja, hogy közelebb hozzák a látogatókhoz a város történelmi emlékeit az első írásos említéstől napjainkig.

Bevallom őszintén, amikor először kerestek meg a Pozsonyi Kiflitől, hogy volna-e kedvem megírni a Pozsonyi mesék következő részét egy bizonyos Batka Jánosról, az villant át az agyamon, vajon minek szentelnénk egy egész könyvet egy alig ismert levéltárosnak, akinek a kilétéről nekem is csak igen halvány elképzelésem volt.

Az elmúlt években jelentősen megszaporodott a helytörténeti kiadványok száma Dél-Szlovákiában. Megsüvegelést érdemel a szándék: szülőföldünk változó etnikai arculatával, felbomló falu- és más közösségeivel szembesülve, összegyűjteni, majd pedig nyomtatásban, digitális változatban dokumentálni évszázadok olykor már feledésbe merülő szellemi és tárgyi értékeit.

Az osztrák–magyar kiegyezés betetőződése Ferenc József magyar királlyá való megkoronázása volt, amely nem az 1563 és 1830 közötti koronázásoknak otthont adó Pozsonyban, hanem a budai Mátyás-templomban történt.

Rimaszécs | Figyelemreméltó és értékes műemléke Gömörnek az egykori Rima parti mezőváros, ma nagyközség gótikus építészeti elemeket őrző református temploma.

Ezerkilencszáznegyvenhat az itteni magyarok II. világháborút követő jogfosztottságának első teljes esztendeje, az új hatalom valamennyi cinikus intézkedésének súlyával és következményével. A korszak komáromi reminiszcenciáit Mácza Mihály történetíróval, muzeológussal idézzük.

Pozsony | Tudta, hogy nevezték eredetileg az Öreg hidat és ki adta át a forgalomnak? És azt, hogy évekig határátkelőként funkcionált Szlovákia és a náci Németország között?

Komárom | December 8-án mutatták be a komáromi Duna Menti Múzeumban a neves helytörténész, Mácza Mihály legújabb kötetét Válogatott tanulmányok. Fejezetek Komárom és Alsó-Csallóköz történetéből címmel, amely a Pro Museum – Társulás a Komáromi Múzeumi Tevékenység Támogatásáért gondozásában jelent meg. A tanulmánykötetet annak szerkesztője, Galo Vilmos történész ismertette, aki a rövid bemutató után a szerzővel beszélgetett származásáról, családi hátteréről, történészi, kultúraszervezői és politikai tevékenységéről, valamint a Komáromhoz fűződő szoros kapcsolatáról is.

Pozsony | Az idei pozsonyi karácsonyi vásár talán legérdekesebb „portékája” az a falinaptár, amely egy fiatal lány, bizonyos Augusta Neulinger fotóin keresztül mutatja be a századelő Pozsonyát. A tizenkét legkifejezőbb képet a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás történészei választották ki.

Komárom | Az első évfolyam sikerén felbuzdulva idén is meghirdeti a múlt hagyatékát kutató helytörténeti tanulmányi versenyét a Komáromi Zsidó Hitközség.

Ortvay Tivadar katolikus pap, történész és régész – vagy ahogy a Pozsonyban 1876-ban megjelent írói névtár jellemzi: „szorgalmas és jeles történetnyomozó és régiségbúvár” – kétségkívül a 19. század második felének és a 20. század elejének egyik legjelentősebb magyarországi társadalomtudósa volt.