Az Európai Kulturális Örökség Napjai Szencen

A Városi Művelődési Központhoz tartozó Szenci Városi Múzeum és a Labirintus, Szenc önkormányzata, valamint a Zsidó Kulturális Intézet közösen szervez programokat az Európai Kulturális Örökség Napjai alkalmából.

Szeptember 26-án 19:30-kor a Labirintusban Georg Daniel Speer zeneszerző műveinek bemutatójára várják a közönséget. A kamarakoncert címe Georg Speer szepességi barangolásai, amelyet a Collegium Wartberg 415 zenekar ad elő. A zeneszerző a törökellenes harcokban vett részt, a német vidékeket járta be, amelynek hatása, illetve a kor szelleme érződik a zenéjén.

Strešňák Gábor, a múzeum igazgatója az Új Szónak elmondta, korábban tartott előadást az egykor Szencen élő Kisfaludy család tagjairól A Kisfaludyak – egy 19. századi elit család nyomában címmel, ennek a szlovák nyelvű változata szeptember 27-én 18 órakor hangzik el múzeumban.

„A család Pápáról került Szencre. Azt, hogy mennyire állnak szoros rokonságban az irodalomból ismert Kisfaludyakkal, még nem sikerült kideríteni. A 19. században jelentős szerepük volt a város életében. Miután restauráltattuk a sírköveiket, tavaly a temető bejáratához helyeztük át azokat. Sok érdekességet sikerült kideríteni a családtagokról. Volt köztük kántor, két pap, az egyik lány pedig egy körjegyző felesége lett, tehát a régió elitjéhez tartoztak. Fontosnak tartom, hogy ezeket a szlovák közönségnek is bemutassuk, annál is inkább, mert érdeklődnek irántuk”

– fogalmazott Strešňák Gábor.

A múzeumigazgató vezette azt a városi sétát is, amely az A zsidó családok emlékezetének nyomában címet kapta és amellyel elkezdődött a programsorozat. A Zsidó Kultúra Európai Napja alkalmából a Labirintusban a szenci zsidó hitközösség emlékére szerveztek előadást, majd a résztvevőkkel végigjárták a város azon pontjait, amelyek az előadáson elhangzottak.

„Hosszú évek óta végzünk kutatómunkát a szenci zsidóságról, ennek részeredményeit foglaltuk össze az előadáson, és tárjuk fokozatosan a nyilvánosság elé, hiszen még nem zárult le a kutatás. Célunk az, hogy föltérképezzük a helyi zsidóság mint egyházközösség, illetve a konkrét családok sorsát a 19. századtól, kicsit belenyúlva a 18. századba. Foglalkozunk a zsidó közösség topográfiájával is. Szencen nem alakult ki történelmi zsidónegyed, mint például más szabad királyi városokban, hanem szétszórtan éltek. Mára már teljesen megszűnt a zsidó közösség Szencen, de a téma iránt van érdeklődés. Az egykori szenci zsidók hozzátartozói, az unokák, dédunokák jórészt külföldön élnek, de visszajárnak és érdeklődnek. Ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy emlékezzünk rájuk, hiszen ezek az emberek a kapcsolódási pontjaikat itt keresik. A másik jelentős csoportot pedig azok alkotják, akik egyébként is érdeklődnek a város történelme iránt”

– mondta el Strešňák Gábor. Kiemelte, a mai Szencet és a magyar lakosság arányát összevetve az egykori várossal és a zsidók arányával egyformán közel 10 százaléknyi kisebbséget alkottak, amely jelentős arány. Számuk az 1930-as években volt a legmagasabb. Nagy mértékben hozzájárultak Szenc fejlődéséhez.