Országos Szent István Ünnepség és helytörténeti konferencia Deákin

A Csemadok országos elnöksége közel tíz évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Deákin, ahol minden bizonnyal használták az első összefüggő magyar nyelvemléket, a Halotti beszéd és könyörgést, Szent István napja alkalmából ünnepséget szervez. Idén nyolcadik alkalommal valósult meg augusztus 17-én az Országos Szent István Ünnepség, annak keretében pedig, harmadszor rendeztek helytörténeti konferenciát. 

„Az elsődleges célunk az volt, hogy a régió múltjára is próbáljunk úgy tekinteni, hogy mindabból, amit Szent István király ránk hagyott, mit tudunk továbbadni. A mi régiónk, a Mátyusföld történetét szeretnénk közel hozni az itt élőkhöz és az ország bármely pontjáról vagy külföldről ideérkezőkhöz. Minden évben három településnek adunk teret a bemutatkozásra, hogy elmondják, a saját kiadványaikon keresztül hogyan próbálják az utódoknak átadni azt, amit az elődök rájuk hagytak. Az első két évben Galánta, Deáki, Nádszeg, Vízkelet, Kismácséd és Jóka mutatkozott be. Az idei három bemutatkozó település Alsószeli, Diószeg és Nagyfödémes volt, így a Mátyusföld harminc településének csaknem egyharmada már szerepelt. Ez előrevetíti, hogy mely települések lehetnek a következők” 

– tudtuk meg Mézes Rudolftól, a Csemadok Galántai Területi Választmányának titkárától. Az ünnepségen nemcsak a települések közelmúltjával ismerkedhettek meg a jelenlévők, hanem a helyi kultúrcsoportok műsorát is megnézhették. Alsószeli képviseletében Szabados László saját, Az Alsószeli magyar kultúráért évtizedeken át című kiadványát mutatta be, amely az Alsószeli Magyar Dalkör öt évtizedét foglalja össze, valamint az Alsószeliben működő többi művészeti csoportról, például a citera- és a néptánccsoportról, valamint a településhez szervesen kapcsolódó Bendő zenekarról is tartalmaz leírásokat, fényképeket. Az Országos Szent István Ünnepségen fellépett az Alsószeli Magyar Dalkör és az Alsószeli Varsás Népdalkör, amelyet jórészt a dalkör tagjainak gyerekei, unokái alkotnak. Csanaky Eleonóra A diószegi CSEMADOK hetven éve című kiadványon keresztül a szervezet alapításától a napjainkig tartó munkát foglalta össze. A Három emberöltő a Csemadokban Diószegen című előadásában hangsúlyozta „hagyomány nélkül élni megfutamodást, gyökértelenséget jelent, helyette szaporítani, hozzátenni kell a meglévő értékekhez, nyelvhűségre és gerincességre van szükség, ezt ismerték fel a Csemadokban.” A könyv megszületésének előzményeiről Krommer Rudolf beszélt, aki több évtizede tagja, aktív szervezője a helyi szervezetnek. A várost a Diószegi Dió-héj Citerazenekar képviselte a rendezvényen, műsorukban különböző tájegységek népdalait adták elő. Szabó László Nagyfödémes elfeledésre ítélt múltjának kihantolása címmel tartott előadásában a saját hiánypótló helytörténeti kiadványain keresztül mesélt Nagyfördémes érdekes történelmi eseményeiről, Borsos Mihály egykori plébános írói hagyatékáról. A szerzőnek hamarosan megjelenik a következő kiadványa, amelyben Nagyfödémes magyar oktatástörténetét mutatja be. A konferencia zárásaként a Csemadok Nagyfödémesi Alapszervezete mellett működő Zenés Irodalmi Színpad előadásában közismert magyar dalok, versek hangzottak el.

Az ünnepség a falu központjában álló Szent István király emlékműnél tartott koszorúzással folytatódott, ahol a helyi Nefelejcs Vegyeskar közreműködött G. Bukovský Zsuzsanna vezetésével és Baranyay Alajos, a Csemadok Galántai Területi Választmányának elnöke mondott ünnepi beszédet. A vendégek végezetül a Nagyboldogasszony római katolikus templomban ökumenikus istentiszteleten vehettek részt, amelyet Tóth László kanonok, érseki helynök és Édes Ákos református lelkipásztor szolgáltattak. Közreműködött és az istentisztelet után koncertet adott Mórocz Virág énekművész és Ternóczky István orgonaművész.