Világszerte heves indulatokat váltott ki az importvámok washingtoni megemelése

Mark Carney kanadai miniszterelnök például úgy fogalmazott, hogy „(Trump) megőrizte kapcsolataink számos fontos elemét, a Kanada és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatokat. De a fentanil-vámok továbbra is érvényben maradnak, ahogy az acélra és az alumíniumra kivetett vámok is. Ellenintézkedésekkel fogunk harcolni ezek ellen a vámok ellen, megvédjük a munkavállalóinkat, és a G7-ek legerősebb gazdaságát fogjuk építeni.”

A brazil kormány sajnálatát fejezte ki a washingtoni döntés miatt, miszerint további, legfeljebb 10 százalékos vámokat vet ki az országba irányuló összes brazil exportra. „A brazil kormány a jogos nemzeti érdekek védelmében minden lehetséges intézkedést értékel a kétoldalú kereskedelemben a kölcsönösség biztosítása érdekében, beleértve a Kereskedelmi Világszervezethez fordulást is” – közölte a brazil külügyminisztérium.

Anthony Albanese, Ausztrália miniszterelnöke szerint „a (Trump) kormányzat vámjainak nincs logikai alapja, és ellentétesek a két nemzet partnerségének alapjaival. Ez nem egy barát cselekedete. A mai döntés tovább növeli a bizonytalanságot a világgazdaságban, és az amerikai háztartások számára drágítja a költségeket.”

Han Dokszu dél-koreai ügyvivő köztársasági elnök úgy fogalmazott: „mivel a globális kereskedelmi háború valósággá vált, a kormánynak minden képességét latba kell vetnie a kereskedelmi válság leküzdésére”.

Todd McClay új-zélandi kereskedelmi miniszter kijelentette: „Új-Zéland érdekeit egy olyan világ szolgálja a legjobban, ahol a kereskedelem szabadon áramlik ... Új-Zéland kétoldalú kapcsolata az Egyesült Államokkal továbbra is erős. Beszélni fogunk az adminisztrációval, hogy több információt kapjunk, és az exportőreinkkel, hogy jobban megértsük, milyen hatással lesz ez a bejelentés.”

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök azt mondta: „Spanyolország meg fogja védeni vállalatait és munkavállalóit, és továbbra is elkötelezett a nyitott világ mellett.”

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök hangsúlyozta: „nem akarunk növekvő kereskedelmi akadályokat. Nem akarunk kereskedelmi háborút ... Vissza akarunk találni a kereskedelem és az Egyesült Államokkal való együttműködés útjára, hogy az országainkban élő emberek jobb életet élhessenek”.

Karin Keller-Sutter svájci szövetségi elnök szerint „(a Szövetségi Tanács) gyorsan meghatározza a következő lépéseket. Az ország hosszú távú gazdasági érdekei a legfontosabbak. A nemzetközi jog betartása és a szabad kereskedelem továbbra is alapvető értékek maradnak”.

Micheál Martin ír miniszterelnök mélységesen sajnálatosnak nevezte az Egyesült Államok döntését, hogy 20 százalékos vámokat vet ki az Európai Unió egész területéről érkező behozatalra. „Határozottan úgy vélem, hogy a vámok senkinek sem használnak. Az én és a kormányom prioritása az ír munkahelyek és az ír gazdaság védelme” – mondta.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hangsúlyozta: „mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy megállapodásra törekedjünk az Egyesült Államokkal, azzal a céllal, hogy elkerüljük a kereskedelmi háborút, amely elkerülhetetlenül gyengítené a Nyugatot más globális szereplők javára.”

Manfred Weber, az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportja, az EPP elnöke úgy fogalmazott: „Amerikai barátaink számára a mai nap nem a felszabadulás napja, hanem a neheztelés napja. Donald Trump vámjai nem a tisztességes kereskedelmet védik, hanem félelemből támadják azt, és az Atlanti-óceán mindkét partján ártanak. Európa egységesen áll, kész megvédeni érdekeit, és nyitott a tisztességes, határozott tárgyalásokra”.

Laura Sarabia kolumbiai külügyminiszter azt mondta: „megvizsgáljuk az intézkedéseket, mindenekelőtt a nemzeti ipar és exportőreink védelme érdekében.”