Amnesty: Szlovákiában és a világban is kritikus a helyzet az emberi jogok területén

Globális válságba került az emberi jogok rendszere a világban 2024-ben, és ez a folyamat várhatóan 2025-ben is folytatódik, derül ki az Amnesty International 2024-re vonatkozó, kedden kiadott jelentéséből. A folyamatot még fel is gyorsíthatja az úgynevezett Trump-hatás, amely erősíti a mélyen gyökerező negatív trendeket. 

2024 szerintünk az az év, amikor elkezdődött a világban az emberi jogok globális válsága

 – tájékoztatott a jelentésről Rado Sloboda, az Amnesty International Slovensko (AIS) igazgatója. Felerősödtek a támadások a kormányokat bíráló aktivisták ellen, katasztrofális katonai konfliktusok alakultak ki vagy súlyosbodtak. 

Mindeközben a klímaválság megoldása egyáltalán nem haladt előre, pedig ez napjaink egyik legnagyobb kihívása

- véli az emberi jogi szakértő. „Egyre erősebb az ellenállás a nemi egyenlőséggel és a nők jogaival szemben, ugyanez mondható el a menekültekről és sok más kisebbségről” – tette hozzá Sloboda.

Csökken a nemzetközi jog ereje 

Szerinte az egyik legsúlyosabb tünet, hogy egyre gyengül a nemzetközi jog ereje. 

Ha a világ leghatalmasabb országai sem tisztelik a nemzetközi jogot, a nemzetközi intézményeket, akkor a világ pokollá válhat

 – véli Sloboda. Szerinte a 2024-ben elindult folyamat még erősebb lesz 2025-ben, amit részben az úgynevezett Trump-hatás okoz. 

„Donald Trump első 100 napja csak felgyorsította a globális hanyatlást az emberi jogok területén. Nem ő a kezdeményező, de rendkívül toxikus hatása felerősíti a már korábban elindult trendeket” – magyarázta az igazgató.

Azt ő is elismeri, hogy az emberi jogok rendszere nem volt tökéletes. „1963-tól, amikor az első jelentésünket kiadtuk, minden évben találtunk példákat az emberi jogok megsértésére, de a Trump-hatás 2025-ben akár fel is számolhatja ezt a rendszert” – mondta Sloboda. Úgy véli, hogy a rendszert jelentősen meg kell erősíteni, hogy kibírja a Trump-féle politikusok támadásait. 

Meg kell reformálni, meg kell erősíteni az emberi jogok rendszerét, de ehhez a nemzetközi közösség erős támogatására van szükség

 – véli a szakértő. 

Emberi jogi szempontból szerinte jelenleg Gázában és Ukrajnában a legsúlyosabb a helyzet. „Az egyik legsúlyosabb válságról, a szudáni helyzetről azonban alig esik szó a világban, pedig ott több millió ember kényszerült elmenekülni lakóhelyéről” – figyelmeztetett. 

Ficón is érezni lehet Trump hatását

A Trump-hatás Sloboda szerint erősíti Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is. „Látjuk Orbán Viktor és Robert Fico nyilatkozatain is ezt a hatást, de ezt mutatja az is, hogy kikkel találkoznak, vagy például kit nem tartóztatnak le” – utalt Sloboda arra, hogy Robert Fico hamarosan Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyinnal, Orbán pedig fogadta a hágai Nemzetközi Bíróság által körözött Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt. 

Szlovákiában különösen sokat romlott az emberi jogok helyzete 2024-ben. „Az úgynevezett lex-merénylet korlátozta a gyülekezési jogot, folytatódtak a szabad sajtó elleni támadások, részben szóbeli szinten, emellett a közmédiára vonatkozó törvény módosítása erősítette a politikai befolyást a médiában is” – magyarázta Sloboda. Szerinte a civil szervezetek elleni támadás is ebbe a negatív trendbe illeszkedik, habár elismeri, hogy a jogszabály elfogadott változata már jóval enyhébb az eredetinél. 

Azonban az a törvényalkotási eljárás során lefolytatott toxikus vita arról, hogy a civil szervezetek mennyire ártalmasak, elfogadhatatlan, hiszen az állam feladata éppen a civil társadalom védelme és támogatása lenne

 – hangsúlyozta Sloboda, hozzátéve: az állam sokszor nem tud meglenni a civil szervezetek segítsége nélkül. 

„Szüksége van a kritikára is az emberi jogok megsértése kapcsán, mert az állam sokszor nem is tudatosítja, hogy megsért bizonyos jogokat” – magyarázta az igazgató. A szervezet felrója a kormánynak a roma gyerekek diszkriminációját, az LMBTQ-jogok korlátozását is.

Magyarországon a menekültek és az LMBTQ-emberek jogait korlátozzák

Az Amnesty szerint Magyarország nagyon hasonló módon sérti az emberi jogokat, mint Szlovákia. Az LMBTQ-jogok tekintetében kifogásolják a 2021-ben elfogadott „melegpropaganda elleni” törvényt, amely miatt például be kell fóliázni a meleg tematikájú könyveket. Azóta az Országgyűlés elfogadta azt az alaptörvénymódosítást is, amely lehetővé teszi a Pride, a melegjogi felvonulás betiltását az országban.

Az emberjogi aktivisták kifogásolják a menekültekkel való bánásmódot, a vonatkozó törvény miatt az Európai Bíróság 200 millió eurós bírságot szabott ki Magyarországra. 

Elítélik azt is, hogy az Orbán-kormány szigorította az ukrajnai menekültekre vonatkozó szabályozást, amely szerint csak az úgynevezett „háborús zónából” érkező menekültek részesülhetnek állami támogatásban. 

Az Amnesty a tavaly létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatalt a szólásszabadság korlátozójának tartja, úgy vélik, működésének egyetlen célja a kormánnyal szemben kritikus szervezetek elhallgattatása.