Papírtorlasz a piacokon – így akadályozzák a határon túli árusítást

A határ menti régiók hétköznapjaiban még rengeteg olyan helyzet adódik, amit – közös uniós tagság ide vagy oda – , csak idő- és energiapazarló bürokráciával, legiszlatív hiányosságok kínkeserves leküzdésével, idegőrlő papírozással, engedélyezéssel lehet megoldani. Rengeteg olyan terület van ugyanis, ahol a jogharmonizáció még gyerekcipőben jár, vagy nem is létezik. A Borderlabs CE projekt épp ezen hétköznapi gondok orvoslásában igyekszik segíteni. Egyrészt azzal, hogy feltérképezi a határ menti eurorégiók, társulások területén előforduló nehézségeket, akadályokat, másrészt pedig azzal, hogy megoldásokat javasol, illetve ezeket a megoldásokat a gyakorlatban is alkalmazza, teszteli és értékeli.

Egy sereg akadályba ütköznek az őstermelők

Nem véletlen, hogy a párkányi rendezvény egyik kulcsembere Ocskay Gyula volt, az Ister-Granum Eurorégióban régóta ismert hálózatfejlesztési, pályázati szakember, aki jelenleg a budapesti székhelyű CESCI, azaz a határ menti kezdeményezések közép-európai szolgálatának főtitkára. A párkányi tematikus napon az Ister-Granum EGTC területén kiépült helyi termékek hálózatának további fejlesztése volt a lényeg. 

Az eurorégióban ugyanis ez már működik, sőt, az eurorégiós, őstermelők által produkált élelmiszereknek már közös védjegye is van, ami a határ mindkét oldalán érvényes, és a termékek az uniós élelmiszerbiztonsági előírásoknak is megfelelnek. Párkányban és Esztergomban is működik internetes portál, ahol közvetlenül a termelőktől rendelhetünk tájjellegű, minőségi élelmiszert. 

Mindez viszont nem elég. 

Mert ha egy szlovákiai őstermelő, határ menti kisvállalkozó szlovák állampolgárként a túloldalon szeretne piacozni, Magyarországon kínálná személyesen a portékáját, vagy fordítva, akkor rögtön egy sereg akadályba ütközik. Mint ahogy az se menne simán és magától értetődően, ha például esztergomi szállodák kínálnának szlovákiai, régióbeli borászoktól választékot, netán a határ mindkét oldalán működő szociális, iskolaügyi intézmények, közétkeztetők vennének fel az étlapjukra a túloldalról eurorégiós termékeket. 

Csomagküldő szolgálat lehet a megoldás 

A helyi termékek piacra juttatásának Magyarországon és Szlovákiában teljesen eltérőek a szabályai – mondja Ocskay Gyula. Az őstermelőkre egyrészt könnyített szabályok vonatkoznak, mert kis mennyiségekkel dolgoznak és közvetlenül a vevőnek adják el terméküket. 

Ocskay Gyula szerint ugyanakkor komoly problémát okoznak a különböző adózási szabályok a határon átnyúló kereskedelemben. Rámutatott, hogy „Magyarországon 15 millió forint éves forgalomig az őstermelőknek adómentességük van.” Ez azonban nem vonatkozik a külföldi – például szlovák – állampolgárokra, akik magyar oldalon árulnának. 

Ha te őstermelőként az eurorégióban a magyar oldalon piacozol saját termékkel, és külföldi (szlovák) állampolgár vagy, akkor rögtön 27 százalékos adót kell fizetned. Esetleg egy ugyanolyan hústermékért, amit melletted a hazai árus áfa nélkül adhat el

- mutatott rá.

Ráadásul az árusítás lehetősége is korlátozott: „Ha Magyarországon szeretnél árusítani, de nem vagy magyar állampolgár, csak akkor árusíthatsz, ha Magyarországon, a magyar jog szerint alapítasz ottani adószámmal rendelkező vállalkozást.”

Ez a rendszer szerinte annyira bonyolulttá teszi a folyamatot, hogy „egyszerűen nem éri meg, de minimum elriasztja az őstermelőket.” A jelenlegi gyakorlatban az működik, ha valaki például a magyar oldalról átmegy Kőhídgyarmatra vagy Köbölkútra, és ott vásárol helyben, de „onnan már nem hozhatják azt a kolbászt Esztergomba, csak úgy, piacra eladni.” Ha mégis megpróbálják, „elképesztő bürokratikus és jogi akadályok árán” lehetséges csak.

Az Ister-Granum Eurorégióban ezért gondolkodunk például egy közvetlen, online termékboxos megoldásban, azaz egy speciális csomagküldő szolgáltatásban, a ma már mindenhol működő, csomagküldő szolgálatok mintájára. Tehát, ha szlovákiai, határ menti lakosként tudom, hogy például remek mézet termelnek Nyergesújfaluban vagy Nagymaroson, akkor nem kell odautaznom érte. Hanem a rendelkezésre álló internetes felületen megtalálom a termelőt és a terméket, azaz esetünkben a mézet, kiválasztom, megrendelem, átutalom az árát közvetlenül a termelőnek forintban vagy euróban, aztán pedig időhatáron belül, egy személyi kóddal kiveszem a terméket, mondjuk a Párkányban létesített értékesítési ponton, azaz a boxból. Ugyanígy működne a rendszer fordított esetben is 

- taglalta a részleteket Ocskay Gyula.

A szakember ugyanakkor elmondta, sokkal komolyabb ügyekben is könnyebbé tennék a határ mentén élők hétköznapjait. Ilyen például a mentők határon átnyúló együttműködése illetve a határ menti integrált egészségügyi szakellátás működtetése. Mindezekről egy külön cikkben számolunk be.