Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból

A kormány az előtt jelentette be a döntést, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelitában fogadja Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt. Netanjahut 2024 novemberében hívta meg Magyarországra Orbán Viktor, miután az ICC a Gázai övezet szándékos kiéheztetésének vádjával nemzetközi elfogatási parancsot adott ki az izraeli kormányfővel szemben.

A magyar kormány már akkor deklarálta, hogy figyelmen kívül hagyja a hágai testület döntését, melyet abszurdnak, szégyenteljesnek nevezett. A kormány jelezte, hogy nemcsak elvben utasítja el a döntést, hanem ezt minél előbb a gyakorlatban is szeretné bizonyítani. Netanjahu csütörtök hajnalban érkezett Magyarországra, ahol vasárnap reggelig marad.

Azzal érvelt a bíróság akkor, hogy Netanjahu emberiesség elleni bűntetteket követhetett el, és erre megalapozott a gyanú. A bíróság példaként említi a civil lakosság éheztetése, mint hadviselési módszert az izraeli miniszterelnök bűncselekményei között, de gyilkossággal, üldöztetéssel és egyéb embertelen cselekményekkel is gyanúsítják. Izrael kifogásolta a bíróság joghatóságát az üggyel kapcsolatban, ezt a kifogást elutasították.

A nemzetközi elfogatóparancs kiadását tavaly májusban kérelmezte a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze Netanjahura és a Hamász vezetőire is a 2023. október 7-én Gáza térségében kitört izraeli-palesztin konfliktus miatt. Háborús bűncselekmények gyanúja miatt szintén elfogatóparancsot kértek Jahjá Szinvárra, a Hamász vezetőjére is, akivel időközben végeztek az izraeli katonák.

Minden jogalap megvolna rá, hogy letartóztassák Netanjahut, amint magyar területre lép, de bizonyos, hogy ez nem történik meg az izraeli kormányfő szerdától vasárnapig tartó látogatásán, akkor sem, ha ez Magyarország részéről nemzetközi jogi kötelezettségeinek megszegése lesz. A vizitnek azonban valószínűleg magyar részről szándékos üzenete is, hogy nem szerez érvényt a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsának.

Közvetlen jogkövetkezménye nem sok van annak, hogy a magyar kormány figyelmen kívül hagyja az ICC döntését, közvetve azonban a magyar jogállamiság hiányosságainak újabb bizonyítékaként hatással lehet az EU-ban Magyarországgal szemben zajló kötelezettségszegési eljárásra is, amelynek kulcsszerepe van abban, hogy Magyarország hozzájuthat-e az EU-tagság alapján járó, egyelőre befagyasztott uniós forrásokhoz – vélte Hoffmann Tamás, nemzetközi jogász.

(Telex)