75 éve áll fenn a Csemadok Nagymegyeri Alapszervezete

Kultúrműsorral készültek és visszaemlékeztek a szervezet gazdag történetére, a városban elért eredményeire. Közös céljuk a magyar kultúra szolgálata és terjesztése volt, amit a mai napig a legfontosabb számukra.

Megfélemlítés

Az ünnepségen elsőként a Bárdos Lajos Vegyeskar lépett fel, majd Varga László helytörténész állt a közönség elé, aki beszédében visszaemlékezett a megalakulás 75 évvel ezelőtti körülményeire. 

„Jogos büszkeséggel tekinthetünk vissza erre a 75 évre itt városunkban, hiszen a szövetség 1949 március 5-i megalakulása után, alig telt el három hónap, amikor 1949. június 5-én, az egykori mozi, a mai városi könyvtár épületében összehívták a helyi Csemadok szervezet első alakuló gyűlését, amelyen 95 polgárunk jelent meg. Ezt a törekvést a helyi állami szervek próbálták megvétózni. ezért később még egy alakuló ülést kellett összehívni 1950. január 25-én. Mindez természetesen nem véletlenül alakult igy. A társadalmi-történelmi környezet 1949-ben városunkban sem kedvezett a megalakulási folyamatnak. Akkor már megváltoztatták a város korábbi történelmi nevét Velky Mederről Čalovóra, jelentős mértékban változott a 4424 fős település nemzetiségi összetétele. Nagymegyer magyar lakossága három év alatt átélte az emberi megalázás minden formáját. Értelmiségét, vagyonosabb társadalmi rétegét elűzték. Az otthonmaradottak többségét megfélemlítették”

 – tárta az egybegyűltek elé a helytörténész.

Kritikus taglétszám

A nagymegyerivel együtt a többi helyi alapszervezetnek is legfontosabb feladata a taglétszám biztosítása volt, ami akkoriban nem volt könnyű feladat. Ezt Varga László, aki később 35 évig volt a helyi alapszervezet elnöke, a magyar lakosság körében még nagyon friss 1945-48-as évek meghurcoltatásának keserű élményével magyarázta. 

„A szülőföldjükön maradt emberek féltek és bizalmatlanok voltak. Ezt a társadalmi légkört még inkább mérgezték a különböző úton terjedt álhírek. Így pl. elterjedt, hogy azok, akik a Csemadokba belépnek nem kaphatják meg a csehszlovák állampolgárságot, vagy a Csemadok tagjai elvesztik a nyugdíjra vagy más állami juttatásra való igényüket. Ezért nagyon sokan kivártak”

 – tette hozzá a ma már nyugdíjas volt gimnáziumi tanár. A Csemadok Nagymegyeri Alapszervezetének megalakításához 20 személy kellett, a krónikások összesen 25 alapító tagot tartanak nyilván. A létszám későbbi emelkedése folyamatos volt, egy évvel a szervezet megalakulása után már 62 főre bővültek.

A magyar kultúra védelme

Varga László után a nagymegyeri Nyugdíjas Szervezet Kéknefelejcs népdalköre énekelt és köszöntötte a jubiláló szervezetet, majd Bittera Zsuzsa, a Csemadok Nagymegyeri Alapszervezet elnöke szólt a jelenlévőkhöz. 

„A Csemadok mindig is több volt egy sima szervezetnél. Hiszen ez a szervezet a magyar közösség szíve, lelke, a magyar nyelv és kultúra őrzője. A Csemadokban mindig ott volt, van és lesz a lehetőség a nemzeti öntudat erősítésére és gyermekeink magyar szellemben való nevelésére”

 – mondta el, majd ő is visszaemlékezett azokra az időkre, amikor a Csemadok tagjai bátran vállalták a magyar nyelv és kultúra védelmét.

Jövőbeni célok

A Csemadoknak továbbra is fontos szerepe van a nagymegyeri magyar közösség életében. Bittera Zsuzsa megfogalmazta jövőbeni felatatukat is, elsőként, hogy átadják a fiatalabb generációnak a magyar nyelv szeretetét, tiszteletét és kultúráját, valamint a hagyományok őrzésének fontosságát, amellett, hogy megtanítsák nekik azt, hogy büszkék legyenek magyar származásukra, őrizzék meg identitásukat és emiatt soha ne szégyenkezzenek. Tevékenységüknek középpontjában a későbbiekben is a kulturális programok és a jelentős magyar évfordulók, ünnepek megszervezése áll, de támogatják a néptáncot, az énekkari mozgalmat és nem utolsósorban a magyar oktatási intézmények rendezvényeit. 

„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy együtt ünnepeljük a magyar ünnepeket, a jelentős történelmi eseményeket. De jelenti azt is, hogy nyitottak legyünk az új kihívásokra, hogy alkalmazkodjunk a változó világhoz, és közben ne felejtsük el, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk”

 – jegyezte meg az elnök. 

Akarat és tettek

Lázok Attila, a Csemadok Dunaszerdahelyi Járási titkárának köszöntője után Soóky Marián, Nagymegyer polgármestere állt az közönség elé, aki kiemelte a nagymegyeri Csemadok kiemelkedő szerepét a város életében, a hagyományápolás fontosságát és megemlítette azokat az emlékműveket is, melyeket a szervezet állíttatott és amelyeknél évről évre megtartják legjelentősebb magyar, helyi, és országos megemlékezéseket. Az ünnepéi beszédeket Dóka Zsuzsa és Bősi Szabó lászló jubileumi dalcsokra zárta.