Vége az óriási tisztogatással járó török rendkívüli állapotnak

Törökországban szerdán éjjel véget ért a rendkívüli állapot, amelyet a 2016. július 15-i katonai puccskísérlet után vezettek be. Az intézkedést először 3 hónapra rendelték el, de eddig minden alkalommal – összesen 7-szer – újabb 3 hónapra meghosszabbították.

A rendkívüli állapot bevezetésének fő indoka a terrorszervezetek elleni harc, köztük az összeesküvésért közvetlenül felelőssé tett gülenista hálózat, valamint a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni hatékonyabb fellépés volt. A török alkotmány szerint kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén rendelhető el rendkívüli állapot, amelynek keretében kijárási, járműforgalmi tilalom vezethető be, betilthatók gyűlések és demonstrációk, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak sajtóorgánumokat az intézkedés idején. A hatalomátvétel kitervelőjének tartott Fethullah Gülen török származású muzulmán hitszónok, 1999 óta önkéntes száműzetésben az Egyesült Államokban él. Törökország a 2016-os incidens óta különösen megtorlóan lép fel Gülen nemzetközi mozgalmának feltételezett tagjai ellen, akik a hivatalos álláspont szerint terroristák és hosszú évek alatt szivárogtak be a török állami, valamint magánszférába. Gülen tagadja a vádakat. A rendkívüli állapot felhatalmazta a kormányt, hogy a parlamenti munkán túl törvényerejű rendeleteket bocsásson ki – ezekből két év alatt 32 jelent meg a hivatalos közlönyben.

Az ankarai vezetés a rendeletekkel 125 800 állami alkalmazottat bocsátott el a munkahelyéről. A belügyminisztériumtól például 41 797, az oktatásügyi tárcától 34 393, a haderőtől 14 633 embert, az igazságszolgáltatásból 4836 bírát és ügyészt menesztettek. Az elbocsátottak közül később mintegy 6750-et vettek vissza állásába. A gülenista tagsággal kapcsolatos jogi eljárások eddig összesen 446 ezer embert érintettek, de a lezáratlan nyomozások száma még 100 661, a folyamatban lévő pereké pedig 48 390. A gyanúsítottak és vádlottak száma együttesen 284 488-at tesz ki. A szökésben lévők 20 770-en vannak. A lezárt perek száma 53 430, ezekben 34 792 embert ítéltek el. Kifejezetten a puccsistákhoz kapcsolódóan 289 per indult, és 187-ben már döntés is született. Ezekben az ügyekben eddig 2263 embert ítéltek el, köztük 67 volt tábornokot. Az elítéltekből 1550 életfogytiglani börtönbüntetést kapott. 2005 vádlottat ugyanakkor felmentettek, köztük 900 közlegényt. Az ítéletek mindazonáltal csak hét perben véglegesek. A fennmaradó 102 pernek 4715 vádlottja van, közülük 2174-en vannak előzetes letartóztatásban. Gülenizmus miatt jelenleg 33 308-an vannak börtönben. Köztük 6954 egykori katona, 6587 tanár, 5130 rendőr, 705 bíró és ügyész, 398 orvos, 317 ügyvéd, a legfelsőbb fellebbviteli bíróság 78, a legfelsőbb közigazgatási bíróság 26, valamint az alkotmánybíróság két tagja. Az isztambuli központú Török Újságírók Egyesületének friss adatai szerint jelenleg 142 újságírót is fogva tartanak az ország börtöneiben.

Az ankarai illetőségű Emberi Jogok Közös Platformja (IHOP) legutóbb március végén összegezte a rendkívüli állapot következményeit. Szerintük 2018. március 20-ig bezárólag legkevesebb 160 ezer embert vettek őrizetbe a hatóságok, az előzetes letartóztatásba helyezettek száma pedig összesen több mint 228 ezer volt. A kormány bezáratott egyebek mellett 1419 olyan egyesületet, 1064 magániskolát, 847 magánkollégiumot, 174 sajtóorgánumot és 147 alapítványt, amely a Gülen-hálózathoz kötődött, 985 további cég pedig az állami vagyonkezelőhöz került. Ezen felül csaknem 100 önkormányzat választott vezetőjét cserélték le kormánymegbízottra a főként kurdok lakta délkeleti országrészben, amiért azok állítólag a PKK-t támogatták. A parlament később a törvényerejű rendeletek mindegyikét törvénybe foglalta, így a rendkívüli állapot feloldása ellenére a már meghozott intézkedések érvényben maradnak. (MTI)