Városok versengése

A közép-európai országok nemes, azaz pénzért, befektetésekért, befolyásért, presztízsért folytatott versengése mellett létezik a városok párharca is. Hogy a térségünkben folyó lökdösődés pillanatnyi állása hogyan áll, arról egy brit felmérés alkotott pillanatképet, melyet a The Economist ismertetett. Eszerint a vezető nyugati menedzserek azt vallják, napjainkban legszívesebben Prágából irányítanák a cégüket, majd Budapest és végül Varsó következik. A cseh főváros tehát megelőzte az egy évtizede még jobban álló magyart; ennek oka elsősorban a páratlan szépségű történelmi belvárosban, az egyre magasabb színvonalú szolgáltatásban és oktatásban, emellett meglepő módon a nívós éttermekben keresendő. Pozsony még csak fel sem bukkant a felmérésben, a visegrádi országok fővárosai mellett labdába sem rúg. Pedig Budapest és a többiek nem képviselnek különösen magas szintet; nem tartoznak sem a London, Párizs, Brüsszel, Frankfurt és Zürich által képviselt európai első, sem a Róma, Berlin, Madrid, Bécs, Genf által fémjelzett második kategóriába. Pozsony Szlovákia kirakata, ha a gazdasági mutatóit, külsőségeit nézzük, lassan már köszönőviszonyban sem lesz az esetenként reménytelenül leszakadó vidékkel. Ennek dacára a főváros még a városhierarchia harmadik osztályát sem üti meg. A tükröt tartó felmérés arra mindenképpen jó, hogy lássuk: hol tartunk a szolgáltatások, a szállodaépítés, a nívós idegen nyelvű iskolák működtetése terén. Nyilvánvalóan szemet gyönyörködtető műemlékeket nem építhetünk, azonban az infrastrukturális beruházások terén jobban kellene igyekezni. A városok versengése ugyanis komoly dolog. A tengerparti és hegyvidéki nyaralások mellett a városi turizmus az idegenforgalom harmadik legfontosabb pillére. Ez utóbbin belül az úgynevezett konferenciaturizmus, azaz a nemzetközi tanácskozások, szakmai értekezletek rendezése az egyik legjobban kifizetődő vállalkozás, melynek egyik legjobb művelője a szomszédos Bécs. Ha egy város vonzó, akkor a pénz és a gazdaság világának döntéshozói szívesebben viszik oda cégük regionális központját. Ne csak összeszerelő üzemeket, fizikai munkát igénylő cégeket csalogassunk be, hanem a nagyobb perspektívával és magasabb keresetekkel kecsegtető döntéshozó, kutatást és fejlesztést végző vagy logisztikai központokat is. Addig azonban, amíg az Ausztria vagy Csehország felől érkező külföldi Pozsonyhoz közeledve elsőként a rideg panelnegyedek látványába ütközik, nehezen képzelhető el, hogy éppen ezt a várost válassza későbbi működése helyéül. A helyzet komolyságát jelzi, hogy még a Szlovákiában akkreditált külföldi nagykövetségek zöme is inkább Prágából vagy Bécsből látja el feladatait. A belváros csinosítása, a hangulatos kávéházak felbukkanása talán azt eredményezheti: néhány év múlva legalább a szlovákiai hatókörű társaságok, diplomáciai képviseletek, szervezetek Pozsonyban is megvetik a lábukat.