Út a szuperállam felé

A szlovák kormány álláspontja az Európai Unió alkotmányos szerződésével kapcsolatban helyes. A probléma az, hogy az alkotmánytervezet nem helyes. Olyannyira nem, hogy a dokumentum jelentősége és hosszú távú negatív hatása tudatában Szlovákia nem elég erőteljesen hangsúlyozza kifogásait. Példaként említhetném, hogy a szlovák kormány nagyon pozitívan szorgalmazza, hogy a tagállamok szintjén döntsenek az adókról, a védelmi politikáról, a szociális kérdésekről, a kultúráról, a büntetőjogról, a bíróságokról és a rendőrségről. Sokkal fontosabb azonban az a kérdés, hogy miért kellene ezekről a dolgokról az Unió szintjén dönteni a független tagállamok helyett. Sajnos, ezt a kérdést a szlovák kormány figyelmen kívül hagyta. Első pillantásra nem világos, hogy egyértelmű, alapvető különbség van, hogy bizonyos kérdésekről az Unióban döntenek konszenzussal, vagy szuverén módon a tagállamok szintjén. Ugyanis, ha konszenzussal születik eredmény az Unió szintjén, elég, ha a tagállamok kormányai egyszer megegyeznek valamiben, s ez a későbbiekben kötelező érvényű lesz minden egyes tagországra nézve. Ha a konszenzuális döntés érvényesülne, meglesz a lehetősége például annak, hogy a szlovák kormány megakadályozza az adó- és szociális politika harmonizálását az Európai Unió szintjén, mert az mondjuk lehetetlenné tenné a reformok megvalósítását, vagy az adók csökkentését. Sehol nincs az megírva, hogy pár év múlva itt olyan kormány legyen, amelyik ezt el szeretné érni. Ezek után hiába választanánk reformpárti kormányt, ha az nem tudná a reformokat végrehajtani. Az Európai Unió minden alkalommal a szubszidiaritás elvét hangsúlyozza, gyakorlatban azonban abszurd módon áll a kérdéshez. A szubszidiaritás elve valójában azt jelenti, hogy ha egy kérdésről alacsonyabb szinten is lehet dönteni, akkor nem kell magasabb szintre vinni a döntést. Az EU szerint azonban a szubszidiaritás elve (például az Unió kompetenciáinak meghatározásában) azt jelenti: a tagállamok hatáskörébe azok a döntések tartoznak, amelyek nem tartoznak az Unióéba. Ez a szubszidiaritás elvetésének mintapéldája.

Értékelni kell, hogy a szlovák kormány el akarja érni, hogy a dokumentumot ne alkotmánynak, hanem alkotmányos szerződésnek hívják, hiszen nem egy szuperállamról beszélünk, hanem egy államközösségről. A megnevezés nagyon fontos, de fontosabb a tartalom. De attól függetlenül, hogy alkotmánynak, vagy alkotmányos szerződésnek hívjuk a készülő dokumentumot, a tartalma egy európai szuperállamra utal.

A szerző az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet igazgatója