Trumpot felkészítették, de megbukott

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök helsinki csúcstalálkozóját követően az amerikai elnököt ellenfelei és kormányának képviselői egy emberként bí-rálták – írták a külföldi lapok.

A The Washington Post szerint kormányának tisztségviselői hiába tekintették át Trumppal mindazokat a témákat – a Krím félsziget bekebelezését, az amerikai választásokba való orosz beavatkozást –, amelyek miatt az elnöknek keményen kellett volna fellépnie Putyinnal szemben, ő végül sutba vágva ezeket, a találkozót lezáró sajtótájékoztatón saját hírszerzését támadta és Oroszországot dicsérte. „A végén Trump előadása kimerült legvitatottabb összeesküvés-elméleteinek, tweetjeinek és Oroszországról folytatott elrugaszkodott képzelgéseinek ismertetésében – a különbség csak az, hogy mindezt külföldön, az USA egyik legnagyobb geopolitikai ellenségét vezető Putyintól karnyújtásnyira tette” – írta az újság.

A Politico brüsszeli hírportál szerint az amerikai és az orosz vezető egy közös pontot talált megbeszélésük folyamán, azt, hogy mindketten Trump győzelmét akarták a 2016-os amerikai választásokon. Ezt leszámítva az egykori tévés valóságshow-sztár és a korábbi KGB-ügynök elbeszélt egymás mellett. Előbbi otthoni szavazatokra gyűjtött, utóbbi országa újbóli világhatalomként feltűnő arculatát építette. A lap sokkal tapasztaltabb politikusnak nevezte Putyint, aki játszik a kevés diplomáciai tapasztalattal rendelkező, a rendkívül fegyelmezett oroszokkal való találkozásra rosszul felkészült Trumppal.

A Die Welt német napilap szerint soha nem fogjuk megtudni, hogy négyszemközt miről beszélt a két elnök. Ennek ellenére a csúcs és Trump fellépése katasztrófa volt – írja a lap, amely szerint már maga a találkozó megrendezése is hatalmas győzelem Putyinnak. Trump részben rehabilitálta Putyint a nemzetközi színtéren, a Krím, a ma is tartó kelet-ukrajnai háború és a Szíriában elkövetett háborús bűnök ellenére – foglalja össze álláspontját a lap. A Financial Times értékelése szerint Trump és Putyin csúcsa is annak a jele, hogy a II. világháború vége óta kialakult washingtoni konszenzus (szabadkereskedelem és a demokrácia terjesztése) helyét kezdi átvenni az üzleti alapon gondolkodó „Trump-doktrína”. (MTI)