Több nyugdíjas, mint dolgozó

Nézzük a tényeket a népesség elöregedésről szóló vaskos, 2012-es EB-dokumentum alapján: Szlovákiában 2010-ben mintegy 2,1 millió járulékfizető befizetéseiből kellett (volna) állni csaknem 1,3 millió nyugdíjas járadékát. Vagyis 100 nyugdíjasra csupán 164 aktív járulékfizető dolgozó jutott – már akkor is messze voltunk a kettő az egyhez aránytól, és a demográfiai mutatók tovább romlanak. Az EB prognózisa szerint 2040 körül lesz egyforma a két csoport nagysága (egy dolgozóra jut egy nyugdíjas), 2060-ra pedig már csak 74 járulékfizető jut 100 nyugdíjasra. Aki a második pillérből való kilépést fontolgatja, annak nem árt tudatosítani, hogy ebbe az első pillérbe lép vissza.  A téma aktualitását az adja, hogy Robert Fico kormánya immár negyedszer készül megnyitni a második pillért március 15-től, három hónapra. Hogy minél több tagot visszaterelhessen, kizárólag az első nyugdíjpillérbe. Abba az elsőbe, amely jelenlegi formájában egész biztos fenntarthatatlan a romló demográfiai helyzet miatt. Mint többnyire, a kilépési kampányt most is vaskos hazugságokkal fűszerezi a kormány.  Fico és kormánya azzal érvel, hogy a második pillérben takarékoskodó másfél millió pénztártagból egymillió magasabb nyugdíjra számíthat, ha visszatérazelső pillérbe!Ehhezanagy felismeréshez úgy jutottak el, hogy összehasonlították a körtét az almával. Először is, aki a második pillérből is kap – idén először – nyugdíjat, az legfeljebb 10 évig takarékoskodott ott. Tehát eleve 10 évnyi befizetés áll szemben mondjuk 30–40 év befizetésével az első pillérbe. Ráadásul a befizetés aránya a második pillérbe a bruttó bér 9%-a volt, amit 2013-tól Ficóék levittek 4-re. Ezzel szemben az első pillér öregségi nyugdíjalapjába 9, majd 14%jutott. Elvileg.  Azért elvileg, mert a gyakorlatban az állami nyugdíjalap súlyos mínuszban van. Ezért rendre elnyeli a Szociális Biztosító összes többi alapjának többletét és egész tartalékalapját, és mivel ez mindig nem elég a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére (mert tudjuk, már ma is csak 164 befizető jut 100 nyugdíjasra), ezért a költségvetésből belenyomnak még évente csaknem egymilliárd eurót. Az öregségi nyugdíjakra szánt összeg így reálisan a bruttó bér 20–25 százalékának felel meg, ezt korrekt szembeállítani a második pillérbe fizetett 9, majd 4%-os járulékkal.  És végül, ha a második pillérben gyengék a hozamok, annak oka főleg a Fico-kormányok idején elfogadott több mint 20 törvénymódosítás. Nemcsak a rendszer immár negyedik megnyitásáról és a II. pillérbe fizetett járulék több mint megfelezéséről van szó, hanem ennél sokkal bonyolultabb és alattomosabb lépésekről is. Dea lényeg: azok a fiatalok és középkorúak, akik kilépnek a második pillérből, olyan rendszertől teszik kizárólagosan függővé a nyugdíjukat, amelyben 25 éven belül több lesz az eltartott, mint az eltartó.  A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója