Több gázt hoz Európába a Déli áramlat

Európa földgázellátására az oroszországi gázmezőkről újabb vezetékek építése szükséges, mert a növekvő igényekhez nem elegendő a jelenlegi szállítókapacitás. Ugyanakkor az új vezetékekkel szeretnék elkerülni a meglévő tranzitútvonalakat: Ukrajnát és Fehéroroszországot, mert velük gyakran merülnek fel ár- és tranzitdíj viták.

Jelenleg a Barátság gázvezetéken érkezik évi 160-180 milliárd köbméter földgáz Európába, Lengyelország felé pedig a Jamal-vezetéken évi 50 milliárd köbméter. A Törökországig elkészült Blue Stream (Kék Áramlat) 16 milliárd köbméter/év kapacitású, a már épülő North Stream (Északi Áramlat) kapacitása évi kétszer 27 milliárd köbméter lesz, a tervezés alatt lévő South Stream (Déli Áramlat) kapacitását pedig évi 30 milliárd köbméterre tervezik. Van egy közös európai uniós projekt is, a Nabucco, de ennek finanszírozási forrása még nem tisztátázott. Az Északi és a Déli Áramlat gázvezetékek közös jellemzője, hogy mindkettőben részt vesz a Gazprom. Korábban szó volt arról, hogy a Kék Áramlat meghosszabbítása lenne a Déli Áramlat.

Piaci szakértők szerint a tervezett vezetékek megépítése esetén is legalább 40-50 milliárd köbméter földgázszállító vezeték hiányzik majd a növekvő európai szükségletek kielégítésére, de reálisan 100 milliárd köbméterrel több kapacitásra lenne szükség ahhoz, hogy valóban verseny alakulhasson ki az európai gázpiacon. A Mol és az orosz Gazprom 2006. június 21-én írt alá együtt?működési megállapodást egy projektcég létrehozásáról a Dél-Európai Gázvezeték megépítésére és egy magyarországi föld alatti gáztározó létrehozására. A projektcégben 50 százalékban a Mol, 50 százalékban a Gazprom a tulajdonos.

A Déli Áramlat projekt 2007 végén kapott lendületet, amikor az orosz Gazprom és az olasz Eni olajtársaság 2007. november 22-én Moszkvában aláírta azt a megállapodást vegyesvállalat létrehozásáról, amely üzemeltetné az Európába irányuló, évi 30 milliárd köbméter szállítókapacitással rendelkező Déli Áramlat vezeték oroszországi és a tenger alatti szakaszait. A vegyesvállalat 50 százalékban a Gazprom, 50 százalékban az ENI tulajdona. A tervek szerint 2013-tól üzemelő gázvezetéken nagyobb részben a Gazprom, kisebb részben pedig az Eni oroszországi lelőhelyeiről származó földgázt szállítanak majd. A legkevesebb 10 milliárd euróba kerülő vezeték Novorosszijszk kikötőjétől 900 kilométeren a Fekete-tenger alatt húzódik majd a bolgár tengerpartig. Onnan két útvonalra szólnak a jelenlegi tervek: vagy Görögországon át és ismét tenger alatt Dél-Olaszországig, vagy Románián, Magyarországon, Csehországon és Ausztrián át Észak-Olaszországba tartana a vezeték folytatása. A megállapodás aláírásakor az Eni vezérigazgatója azt mondta: „Jelenleg úgy gondoljuk, hogy mindkét útvonalat megépítjük”. Hozzátette, hogy intenzív politikai diplomáciára van szükség sok országban.

A földgázvezeték szerbiai szakaszának megépítéséről és üzemeltetéséről 2008. január 25-én Moszkvában egyeztek meg. A Gazprom cége, a Gazpromexport és a szerb gáztársaság, a Srbijagas 51-49 százalékos együttműkö?dé?sé?ben kiterjesztik Szerbián át a tervezett Déli Áramlat gázvezetéket és gáztározót építenek a Vajdaságban, Szőlősudvarnokon (Banatski Dvor). Sokan úgy vélik Magyarországon is, hogy a Déli Áramlat az európai uniós Nabucco versenytársa. Andris Piebalgs uniós energetikai biztos ugyanakkor január végén azt mondta, a tervezett Déli Áramlat nem sodorja veszélybe a Nabucco vezeték megépítését. Az Európa földgázellátásnak javítását célzó beruházások közül az Európai Unió a Nabuccót részesíti előnyben. A vezetékrendszer kiépítésében a Mol mellett az osztrák OMV, a román Transgaz, a török Botas, a bolgár Bulgargaz, valamint a né?met RWE vesz részt az eddig aláírt megállapodások szerint.