TALLÓZÓ

Éles hangú nyilatkozatban tiltakozik több kárpátaljai ukrán nacionalista szervezet és értelmiségi a szerintük Kárpátalján erősödő ukránellenes folyamatok, a ruszinok nemzetiségként való elismerése, a munkácsi várba tervezett turulszobor és a vereckei honfoglalási emlék?mű ellen. A zakar?pattya.neten köz?zétett nyilatkozat 18 aláírója – kárpátaljai ukrán nacionalista szervezetek vezetői, egyetemi tanárok, ungvári önkormányzati képviselők – szerint az, hogy a kárpátaljai megyei tanács tavaly márciusban nemzetiségként ismerte el a ruszinokat, az egységes ukrán nemzet megosztását célzó, s az autonómia leple alatt Kárpátalját Ukrajnától elszakítani szándékozó erők kezére játszik. Úgy vélik, Kárpátalján nem lenne ruszinkérdés, ha nem állnának mögötte a szeparatizmus szításában érdekelt hatalmi tényezők, meg az Ukrajnával szemben ellenséges országok politikai körei. Ebbe az ukrán- és államellenes folyamatba illeszkedik egyes politikai erők törekvése, hogy idegen, főként magyar jelképeket helyezzenek el Kárpátalján, s ezt a hatalom is támogatja. A helyi hatalmi szervek hozzájárulásával, az ukrán nemzeti érdekeket és törvényeket megsértve, az ukrán állam területén, a munkácsi várban vissza akarják állítani a magyar Árpád-házi jelképet, a turulmadaras szobrot. Az aláírók ukránellenes megnyilvánulásnak nevezik a vereckei magyar honfoglalási emlék?mű építését is Kárpátalja és Lviv (Lemberg) megyék határán. Szerintük a magyarok alaptalanul állítják, hogy a terület, amelyet anno elfoglaltak, „terra incognita” lett volna, régészeti leletek bizonyítják: Kárpátalja területén már a VI–IX. században szláv települések voltak. „Az adott helyen nem állhat ilyen emlékmű, mivel Kárpátalja megye Ukrajna része, tehát a Vereckei-hágónál nem Nagy-Magyarország kezdődik, a?hogy magyar politikai körök igyekeznek beállítani, hanem Magyarország határáig (sőt a Debrecenné át?nevezett Dobrocsinig) ukrán föld terül el, amelyen ősi ukrán nép él”. Az írás szerint a magyar emlékművet olyan helyen készülnek felépíteni, ahol 1939-ben a Kárpátaljára bevonuló magyar csapatok a kárpát–ukrán államot védő 600 gárdistát lőttek agyon vizsgálat nélkül. Az aláírók tiltakoznak az ellen is, hogy több magyarlakta és vegyes lakosságú kárpátaljai településen magyar nyelvűekre cserélik le a kétnyelvű helységnévtáblákat, hogy e települések közigazgatási épületein az ukrán állami zászló mellett – mint állítják – ott a magyar állami lobogó is. A nyilatkozat szerzői megállapítják, Kárpátalján rendszeres az ukrán nemzeti értékek rombolása, ukrán- és államellenes cselekményeket követnek el szeparatizmus és idegen jelképek elhelyezésével, s ez ellen nem lépnek fel a megyei államhatalmi és rendvédelmi szervek. Ezért kijelentik, hogy minden eszközzel készek megvédeni „Kárpátalja ukrán földjén” az ukrán állam és ukrán nép érdekeit. (MTI)