Szociális temetés és szegényparcella a magyarországi temetőkben

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Az Orbán-kormány október 21-én fogadta el a szociális temetés szabályait tartalmazó végrehajtási rendeletet, mely január elsejével életbe lép. Tegnap a budapesti Fővárosi Közgyűlés elfogadta azt a rendeletet, amelynek értelmében 150 millió forint ráfordítás árán a csepeli temetőben alakítanak ki szociális parcellát az „önerős” temetkezések számára – a Népszava szerint a bejárattól várhatóan jó távol fogják kijelölni a szegényparcellát.

A Budapesti Temetkezési Intézet jövőre 2380 szociális temetéssel kalkulál a fővárosban az eddigi tendenciákat figyelembe véve, ezért mintegy 194 millió forintos kompenzációt kért a társaság az önkormányzattól.

A szociális temetést az elhunyt utolsó lakhelye szerinti önkormányzatnál lehet kérni, az gondoskodik a temetési helyről, a holttest hűtéséről, a temetőbe való szállításáról, esetleges hamvasztásáról (koporsót vagy urnát, sírjelet sem kell külön beszerezni). Ám ahhoz, hogy mindez ingyenes legyen, számos jogszabályi kitételnek kell megfelelni, különben mindent meg kell téríteni. A holttest „előkészítését”, vagyis mosdatását, felöltöztetését, a koporsó vagy urna temetőn belüli szállítását, a koporsó leengedését is a hozzátartozónak kell elvégeznie. Vagyis, a legszegényebbek csak úgy mentesülhetnek a temetési költségek alól, ha maguk ássák el szeretteiket, és segítséget kérhetnek ehhez, ám „személyes kell közreműködniük”. Különösen nehéz dolguk lesz a szegény hozzátartozóknak januárban-februárban, amikor fagyott földben kell kiásni a sírt. Ha a rendelet bármelyik pontjától eltér a temettető, az összes költséget meg kell térítenie. Arra ugyan nem tér ki a jogszabály, hogy mi a helyzet azokkal a szegény emberekkel, akik hozzátartozó híján, egyedül „kénytelenek” meghalni – a rendelet egységesen „eltemettetőt” említ –, így vélhetően előre be kell jelenteni az erre vonatkozó igényt az önkormányzatnál.

Sokan tartanak attól, hogy mivel a szociális temetés a lehető legolcsóbb megoldás, feltehető, hogy az egyébként zsúfolt temetők üzemeltetői úgy fognak megfelelni a jogszabálynak, hogy a temető végében jelölik ki a szociális parcellát – ami a bejárattól és a ravatalozótól a legmesszebb van, ahová a legkörülményesebb eljuttatni a koporsót. Aki mindezt abszurdnak tartaná, azt bizonyára megnyugtatja a kormánypárti kereszténydemokrata Varga László parlamenti képviselő kommentárja, aki szerint azt nem várhatja el senki, hogy közpénzen emeljék „a temetési pompát”.

Kaltenbach Jenő a Fővárosi Közgyűlés ellenzéki politikusa (PM) a csepeli „szegénytemetőről” azt mondta, a Fidesz már nemcsak életükben, hanem haláluk után is el akarja különíteni a gazdagokat a szegényektől.

Schmuck Andor, a szociáldemokraták elnöke szerint ez egy gonosz törvény. Elmondta, kint járt a szociális temetésekre kijelölt csepeli temetőben: a sír és a hűtőház között 450 méter az út, melyen kézi erővel, tehát vállon vagy talicskán kell kitolni a koporsót. Bejelentette, hogy ott lesz az első ilyen szegénytemetésen.

Félő, hogy komoly igény lesz a szociális temetések iránt, ugyanis 2012-ben Magyarországon a szegénység által veszélyeztetett népesség aránya elérte a 32,4 százalékot, ami az 5. legmagasabb arány az Európai Unióban. Szlovákia idevágó mutatója 20,5%, Csehországé pedig 15,4%. Ráadásul a szegénységi küszöb minden EU-tagállamban változó, az egyes országokat saját életszínvonalukhoz hasonlító arányokról van szó – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adataiból. (Index, Nszv, MTI, só)