Sarkozy egyre népszerűtlenebb

Alig 24 óra alatt 1 millióan töltötték le azt a 45 másodperces videót, amelyen a francia köztársasági elnök a párizsi Nemzetközi Mezőgazdasági Szakkiállításon egy kézfogását durva szavak kíséretében elutasító látogatónak azt mondja: „Húzz el, te szerencsétlen barom!”. E szóváltás, valamint Sarkozy másik, az alkotmánytanácsi döntést vitató nyilatkozata a francia sajtó és az ellenzék szerint jól tükrözi, hogy az elnök egyrészt stílusával, másrész intézményi gyakorlatával elsősorban saját funkcióját kérdőjelezi meg. Ezt bizonyítja a Le Monde című napilap szerint az, hogy a köztársasági elnöknél 19 százalékkal népszerűbb a kormányfő.

„Az államfő nem kerülhet konfliktusba azzal, aki nem kíván vele kezet fogni” – nyilatkozta Francois Hollande szocialista ellenzéki vezető, aki szerint elfogadhatatlan, hogy az államfő nem képes példamutatóan viselkedni. Ségolene Royal vesztes baloldali elnökjelölt pedig azt kérte az államfőtől, hogy pozíciójához méltóan ezentúl próbálja megőrizni nyugalmát és hidegvérét. A kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) főtitkára, Patrick Devedjian rosszindulatúnak nevezte az ellenzéket, amely egyszerre kiált monarchiát és az államfő stílusából hiányolja a fenségességet. Michel Barnier mezőgazdasági miniszter pedig „támadójával” szemben az elnök spontán válaszát és modernitását védte. Több jobboldali politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy senkinek nincs joga megalázni a köztársasági elnököt.

Az epizódot egy vitatott törvény körül kialakult polémia és egy olyan újabb felmérés nyilvánosságra hozatala előzte meg, amely azt mutatja, hogy Sarkozy nép?szerűségi mutatója alig két héttel az önkormányzati választások előtt folyamatosan zuhan. Az Ifop közvélemény-kutatóintézet adatai szerint míg az államfő jelenleg alig 38 százalékon áll, addig a visszafogott Francois Fillon kormányfő egyre népszerűbb, és tetszési indexe a héten elérte az 57 százalékot. A két kormánypárti vezető közti jelentős különbség az elnöki hivatal kommentárja szerint azt mutatja, hogy a reformpolitikát valójában támogatják a franciák. Meg azt – teszi hozzá a Le Monde – hogy a franciáknak egyszerűen az nem tetszik, hogy Sarkozy nemcsak a politikájában, hanem a köztársasági elnöki funkcióban is szakítást hirdetett elődjeihez képest, és így lassanként önmaga áldozatává válik, s eldobja magától azt a státust, amelyet az elnökválasztáson a franciáktól kapott.

Az államfőt a jogállam kijátszásával is megvádolták alkotmányjogászok és ellenzéki politikusok, amiért a legfelsőbb jogi testület, a semmítőszék segítségét kérte ahhoz, hogy az Alkotmánytanács döntése ellenére egy általa javasolt törvény azonnali hatállyal életbe léphessen. A visszaeső bűnözők büntetésének szigorításáról szóló törvény elfogadását az államfő azután kezdeményezte, hogy tavaly egy kisfiút megerőszakolt egy korábban többször elítélt pedofil. A parlament által jóváhagyott tervezetből az Alkotmánytanács zöld utat adott ahhoz, hogy a visszaesés megelőzésére a veszélyes bűnözők részére olyan zárt intézményeket hozzanak létre, ahol büntetésük letöltése után akár egész életükre bezárhatják őket. A törvénynek azt a részét viszont hatálytalanította a tanács, amely visszamenőleg, már elítélt pedofilokkal szemben is lehetővé tenné az elzárást.

Sarkozy az alkotmánytanácsi határozatot követően közölte: „nem engedhetünk szabadon ször?nyetegeket, miután büntetésüket letöltötték”. Az ügyvédi kamara és a bírói szakszervezet is kritizálta Sarkozy kijelentését. pedig hihetetlennek nevezte, ami történt. A Le Monde szerint a hétvégi események azt bizonyítják, hogy Sarkozy nem kíván elnöki stílusán változtatni, mert annak kritikáját – önkritika gyakorlása helyett – minden esetben kizárólag a reformokat ellenzők támadásaként értékeli.