Raúl Castro – az „örök másodikból” lett vezér

A bátyjával ellentétben visszafogott vérmérsékletű Raúl Castro 1931. június 3-án Biránban született. Ahogy bátyja, Fidel, úgy ő is az ország legjobb jezsuita iskoláiban tanult, de korán szakított keresztény családi gyökereivel. Huszonkét éves kora óta híve a kommunizmusnak, és a kubai kommunista párt azon kevés tagjának egyike, akik 1953. július 26-án részt vettek a Moncada laktanya ostromában, a kubai forradalmat bevezető eseményben.

Bebörtönözték, majd 1955-ben másokkal együtt kegyelmet kapott Batista diktátortól. Ezután Mexikóba megy, ahol Fidel Castróval és Ernesto „Che” Guevarával együtt szervezték gerillacsapatukat. Maroknyi csapatával együtt 25 hónapig folytatta a gerillaharcot a Sierra Maestra hegyei között, majd 1959. január 2-án bevonultak Havannába, menekülésre késztetve Fulgencio Batistát.

Raúl fél évszázada gyűjti a „kettes számú” címeket: az államtanács (kormány) első alelnöke, a Kubai Kommunista Párt második titkára s a rezsim hajnala óta a Forradalmi Fegyveres Erők minisztere. A két testvér között mindig szoros volt a viszony, 1997-ben Fidel Castro hivatalosan is utódaként jelölte meg öccsét. Az alacsony termetű, ráadásul gyenge szónoki képességekkel rendelkező Raúlból hiányzik az a karizma, ami magas növésű, szenvedélyes, maratoni szónoklatokra képes testvérbátyja sajátja.

Raúl irányítása alatt a kubai hadsereg az utóbbi években egyre fontosabb szerepre tett szert a gazdaság kulcsfontosságú ágazataiban, különösen a turizmusban – a Gaviota-csoport révén az ő irányításuk alatt áll a szállodák nagy része. A gyakran a pragmatikusabbként jellemzett Raúl gazdasági vonatkozásban hajlandóságot mutat a reformok iránt, ebben a kínai és a vietnami testvérpártoknál tett számos tanulmányútjának tapasztalatai inspirálják őt. Habár az Egyesült Államokkal szemben bátyja mintájára a konfrontáció és a kirohanások eszközével él, időről időre váratlanul jelét adja a nyitásnak is.

Raúl Castrónak négy gyereke és nyolc unokája van. 2006. júliusában ideiglenes jelleggel átvette az államtanács elnöki tisztségét, a fegyveres erők főparancsnoki posztját, a miniszterelnökséget és a Kubai Kommunista Párt központi bizottságának első titkári beosztását Fidel Castrótól, aki súlyos műtéten esett át. Vasárnap a havannai parlament őt választotta meg a 49 évig hatalmon levő Fidel utódjának.