Polgárvédelem, hadisírgondozás helyett per

Soron kívül ma kezdi tárgyalni a Fővárosi Bíróság a Magyar Gárda feloszlatására irányuló pert; a szervezet ellen a Fővárosi Főügyészség közigazgatási jogi osztálya nyújtott be keresetet decemberben. Az ügyészség akkor azzal indokolta döntését, hogy a Magyar Gárda az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolta tevékenységét. A Fővárosi Főügyészség a szervezet december 9-én Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után döntött a feloszlatás kezdeményezéséről.

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter – mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja – február 20-án kezdeményezte, hogy a testület rendelje el a Magyar Gárda ellen indított és a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban levő per soron kívüli tárgyalását.

A Fővárosi Bíróság elnöke saját hatáskörben már korábban döntött a Magyar Gárda ellen indított per soron kívüli tárgyalásáról.

Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) hetvenezer aláírást gyűjtött össze a Gárda ellen, ezeket múlt csütörtökön adták át Gyurcsány Ferenc kormányfőnek és Szili Katalin házelnöknek.

A Magyar Gárdát 2007 júniusában tíz alapítóval jegyeztette be Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Önmagukat hagyományőrző és kulturális egyesületként jelölték meg, amelynek célja a „nemzeti önvédelem kereteinek” megteremtése. Vona szerint a szervezet feladatai a „polgárvédelem, a nemzeti hagyományok ápolása, mint a hadi?sírgondozás”, valamint „a magyar fiatalság lelki, szellemi, fizikai felkészítése olyan eshetőségre, amikor rendkívüli helyzetben szükség van az emberek mozgósítására”. A fizikai felkészítés kapcsán az önvédelmi sportok alapos ismeretét és a lőfegyverek kezelésének megismerését is megnevezték.

A Magyar Gárda 56 tagja tavaly augusztusban a Budai Várban, a Szent György téren tette le esküjét. Az eskü után az okleveleket Für Lajos, az Antall- és a Boross-kormány honvédelmi minisztere adta át. A rendezvényen részt vett és beszédet mondott Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője.

A szervezet ellen parlamenti pártok, civil és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok tiltakoztak. A gárda ügye a nemzetközi sajtóban is élénk érdeklődést váltott ki, és elítélte a szervezetet Sólyom László köztársasági elnök. Többször szóba került a gárda az Európai Parlamentben.

Október 21-én hatszáz új taggal gyarapodott a Magyar Gárda, a budapesti Hősök terén rendezett eskütételen felolvasták Wittner Mária köszöntő levelét, amelyben a gárdistákat az 1956-os forradalom méltó örököseinek nevezte. December 9-én a Pest megyei Tatárszentgyörgyön tartott felvonulást a Gárda 260 tagja, noha a település polgármestere visszavonta a területfoglalási engedélyt. A Gárda tagjai „magánem?berként” vettek részt december 14-én a kerepesi demonstráción, melyet helyi civilek „Az élhetőbb is?koláért” címszóval rendeztek. Egyenruhás osztag vonult fel december 15-én, a szabolcsi Érpatakon; a helyi cigány kisebbségi önkormányzat ellentüntetést szervezett.

Március 10-én a Jobbik három alapítója jelentette be, hogy kilép a pártból. Kovács Dávid, a párt alapító elnöke, aki 2006 őszéig vezette a pártot, Nagy Ervin, a Jobbik Magyarországért választmányi elnöke, Fári Márton, a párt etikai bizottságának volt elnöke azzal indokolta döntését, hogy zsákutcának tartják a Magyar Gárda megalakulását.