PES, Vatikán, karaván

Igazán nem panaszkodhatnak azok, akik úgy hisznek a „balsors, akit régen tép”-ben, mint a Szentírásban – egy hét alatt két csapás is érte a szlovákiai magyarságot. Először a kutya PES vette be az európai buliba a Smert, utána a Vatikán hagyta jóvá a szlovákiai püspökök által még 2002-ben javasolt egyházmegyei változtatásokat. Szépen darabolt a Vatikán, az eddigi három helyett hat egyházmegyébe tartoznak a magyar hívők. Magyar püspök meg marad az imádságokban.

Lehet siránkozni, imádkozni és azoknak, akik még időben tehettek volna mind a két ügy érdekében, leginkább elgondolkodni – önmagukon. Azért is, mert jómagam már hónapokkal ezelőtt Brüsszelben hallottam a PES egyik főemberétől ezt a szándékot. Az ominózus, Fi?co–Slota -levelet, amelyre a PES hivatkozik, gondolom, ők maguk írták. Azonban nincs tudomásom olyan dokumentumról, levélről, elemzésről, amely kisebbségi (figyelem, nem csak magyar!) összefüggésben vizsgálná a szlovák kormány politikáját, amely a PES második hivatkozási alapja. Márpedig Brüsszelben is elszáll a szó (Slotáé is, meg a miénk is), az írás megmarad. Hasonló a helyzet a vatikáni döntéssel. Siránkozás helyett, imádság mellett nem ártott volna hatékonyan lobbizni. A döntés politikai háttere nem lehet vita tárgya. Ám a szlovák püspökök hat éve ismert terve és a katolikus szláv lobbi hatása a lengyel II. János Pál halála után és egy német pápa felkenésével bizonyára csökkent. Ezért kíváncsi lennék, hogy az illetékes szlovákiai magyar szervezetek (nem kizárólag az MKP – demokrácia van, nem egypártrendszer) mit tettek az ügy érdekében hat év alatt, és miért sokkolja az MKP-t ez a döntés (is).

Ebből a két esetből illene levonni a tanulságot, hogy komoly dolgokról is szó eshessen szlovákiai magyar berkekben. Mert a két esetnek van két olyan dimenziója, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. Az egyik a Szlovákia európai integrációja utáni nemzeti vagy kisebbségi stratégia hiánya, a másik Magyarország nemzetközi presztízsének csökkenése. Mivel az egyik lehetséges stratégia az EU-kereteket kihasználva a gazdasági integráció és regionális fejlesztés Dél-Szlovákia és Észak-Magyarország között, nem mindegy, hogyan vágja a magyar politikai elit tönkre az országot és ezzel az egyik lehetséges stratégiánkat is. Persze, egyik kutya, másik eb. Ám amíg mi csaholunk, addig az ő karavánjuk halad.