Népszavazás után

A kezdeményezők a „Családról” szóló referendumnak nevezték el a február 7-ei népszavazást, mely Szlovákiában sorrendben a 8., egyben a 7. érvénytelen plebiszcit volt. Az alacsony, 21%-os részvétel s az érvénytelenség miatt néhány nappal később több civil szervezet, de főleg az ellenzéki politikai pártok egy része jelezte, hogy rövidesen törvénymódosítási javaslattal élnek a népszavazásról szóló jogszabály kapcsán. Van, aki az 50%-os kvórumot, azaz az érvényességi küszöböt szeretné csökkenteni, sőt egyesek teljesen eltörölnék, mások differenciálnák azt az országos, megyei, ill. helyi referendumok esetében. Olyan javaslat is elhangzott, hogy a népszavazásokat össze kellene kötni a soron következő parlamenti választással. A civil szervezetek elsősorban a referendum kampányszabályainak módosítását szorgalmazzák. Hiányzik a kampány finanszírozásának átláthatósága és az elektronikus médiák kampányban való részvételének a szabályozása. A belügyminiszter nyilatkozata szerint tárcájánál nincs napirenden az 50%-os érvényességi küszöb csökkentése. Szerinte a népszavazás súlyát a választójoggal rendelkező polgárok többségének részvétele adja meg, és fontosabb, hogy milyen következményekkel jár egy sikeres referendum eredménye a parlament számára, ahol a szabad mandátummal rendelkező képviselők szavaznak. Sok a gond tehát a népszavazások körül. Biztosan nem lesz egyszerű konszenzusra jutni, s úgy módosítani a jogszabályt, hogy a referendum, mint intézmény, hatékonyabban működhessen. Szlovákiában 1989 óta a választások és referendumok számával és gyakoriságával fordított arányban csökken a részvételi arány. Egyedül a parlamenti választás az, amely még meg tudja szólítani a polgárok több mint felét, de nem 75–80%-át, mint a rendszerváltás után. Irreális elvárni a választópolgártól, hogy 15 hónap leforgása alatt hétszer járuljon az urnákhoz. Mi, magyarok pedig főleg a párkányi és peredi eredményes és sikeres helyi népszavazás után, amikor is a hatalom a nép szavát figyelmen kívül hagyta, joggal vagyunk bizalmatlanok ezzel az intézménnyel szemben. Nem szabad, hogy a referendum, mint a nép akaratának kifejezése, politikai csatározások eszközévé váljon. Sajnos főleg az új törpepártok hajlamosak saját népszerűségük növelése érdekében visszaélni a népszavazás intézményével. Politikai és társadalmi vitát kell nyitni a referendum intézményéről, felhasználva a nyugati demokráciák tapasztalatait. Súlyos, a társadalom alapvető problémáival összefüggő témákkal kapcsolatban kell kérdezni a nép véleményét. A tavalyi skóciai referendumon sem volt véletlen a 84,6%-os részvételi arány, hisz nagy volt a tét.

Végezetül, ha politikusaink nem tudnának megegyezni a téma kapcsán, akkor javaslom, tartsunk népszavazást a referendumról.

Szigeti László, az MKP OT elnöke