Minden szerbnek kezet nyújtanak

Pár héttel ezelőtt csak szerényebb állami ünneplést tarthattak, viszont a helyi albánok sok százezer, külföldről hazatért honfitársukkal együtt felszabadultan, túláradó örömmel vigadtak. A kormány azonban már létrehozott egy bizottságot, amely olyan impozáns ünnepen dolgozik, amelyen a koszovóiak mellett részt vesznek azok a külföldi személyiségek is, akik a legtöbbet tették az ország függetlenségének megszületéséért – mondta az illegális harcosból, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az UCK szóvivőjéből lett politikus.

Erre az eseményre valószínűleg az ország alkotmányának kihirdetése után kerül sor, s talán az után, hogy azoknak a többsége, akiktől erre számítunk, elismerte Koszovót. Sokáig nem akarjuk halogatni – jelentette ki Krasniqi.

A törvényhozás elnöke, Hashim Thaci miniszterelnök Koszovói Demokrata Pártjának a főtitkára úgy véli, addig még nagyon sok a tennivaló. Az ország működéséhez szükséges – jelentős részükben a Koszovó függetlenségének alapját jelentő Ahtisaari-tervből fakadó – törvények sokaságát kell meghozni. Gyors ütemben folyik az alkotmányozás, és várhatóan május végére elkészül az Ahtisaari-tervre és EU-szabványokra épülő koszovói alaptörvény végleges tervezete.

A szimbolikusan is fontos állami attribútumok közül a zászló és a címer már megszületett. Mindkettő alapszíne középkék (a címer felül domború, oldalt ívelt, lent csúcsban végződő háromszögletű pajzs), s Koszovó alaprajza szerepel rajta aranysárgán, fölötte pedig az országban élő jelentősebb népcsoportokat (albánok, szerbek, bosnyákok, romák, törökök, goranik) jelképező hat fehér, ötágú csillag. Hamarosan a himnuszról is döntenek.

Arra a kérdésre, alkotmányában az új ország milyen államként határozza meg magát, Jakup Krasniqi azt felelte, Koszovó a benne élők állama lesz, olyan ország, amelyben a kisebbségnek és a többségnek egyformák a jogai. A kisebbségek jogainak védelmét szolgálta, hogy már az Ahtisaari-terv elkészítése során is kikérték a véleményüket, konzultáltak velük, elmondhatták igényeiket, kívánságaikat.

A parlamenti elnök szerint azonban eltérnek egymástól a lakosság 5,7 százalékát kitevő szerbek és a többi, a népesség 2,7 százalékát jelentő kisebbségek igényei. A szerbek különösen nagy hangsúlyt helyeznek a biztonságra, kulturális örökségük védelmére, az egészségügyi ellátásra, a helyi önkormányzatok működésére. Más kisebbségeknél a nyelvhasználat biztosítása, az oktatás és a koszovói intézmények működ?tetésében való részvétel a legfontosabb. Mindenhol, ahol a helyi lakosság több mint öt százalékát alkotják, a nyelvük helyi szinten hivatalosnak számít. Szóban és írásban is használhatják a hatóságokkal való érintkezés során, s az esetleges tolmácsolási, fordítási költségek a hatóságokat terhelik. Országosan az albán és a szerb a két hivatalos nyelv.

Krasniqi elismeri, hogy a szerbek integrálódására, a Koszovóval mint állammal való megbékélésére még jó darabig várni kell. Február 17. a függetlenség kikiáltásának a napja azonban e tekintetben is kiemelkedő dátum, egyfajta vízválasztó. A szerbeknek végre be kell látniuk, hogy nem tehetnek mást, alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez.

A fő akadály ebben Belgrád, amely az albánokkal szembeni rendíthetetlen ellenállásra biztatja a Koszovóban élő szerbeket. Mi mindent megteszünk a kommunikáció érdekében és azért, hogy megértessük velük: ami az alkotmányban szerepel, az maradéktalanul teljesül. Minden jogukat tiszteletben tartjuk, s az ő érdekük is, hogy részt vegyenek a koszovói intézmények munkájában. Meggyőződésem, hogy azok a szerb alkalmazottak, akik kivonultak belőlük (például a rendőrök), előbb-utóbb vissza fognak térni – jelentette ki a pristinai parlament elnöke.

Jakup Krasniqi attól nem tart, hogy a szerbek párhuzamos intézményeket építenek ki, mint tették azt majd húsz évvel ezelőtt a koszovói albánok. Érvelése szerint az ő intézményeik az üldöztetés, a jogfosztottság hatására alakultak ki. Politikai intézményeiket külföldön is elismerték, számoltak velük, lehetőségük volt külföldi szervezetekkel, intézményekkel való kapcsolattartásra. A Koszovóban maradt szerbeknek nem kell üldözéstől tartaniuk. Senki nem akarja kizárni őket az ország mű?ködtetéséből, arra biztatják őket, vegyenek részt a független Koszovó intézményeinek működ?tetésében. Nincs tehát meg a párhuzamos intézmények létrehozásának kényszere, s az albánok minden szerbnek kezet nyújtanak, segítséget ajánlanak – nyilatkozta az MTI-nek a pristinai parlament elnöke.