MELY KÉRDÉSEKBEN VÁRHATÓAK NÉZETELTÉRÉSEK

Hogyan határozzák meg a minősített többséget a miniszterek tanácsában?

A tervezet azt javasolja: az EU Tanácsában 2009-ben térjenek el a minőségi többségi döntéshozatalnak a 2000. évi nizzai szerződésben rögzített módjától, azaz a szavazáskor ne csak a többségi szavazat döntsön, hanem adott esetben a többséget alkotó országokban éljen az EU lakosságának legalább 60 százaléka. Lengyelország és Spanyolország azonban ragaszkodik a nizzai szerződéshez, mely szerint mindkettőjüket 27-27 szavazat illeti a 321-ből.

Kell-e minden tagállamból európai biztos?

A tervezet értelmében, az Európai Bizottságban a szavazati joggal rendelkező biztosok számát 2009-től – a hatékonyság érdekében – tizenötre kell szűkíteni. Ez a megoldás viszont azt jelentené, hogy a kibővített EU tagállamai közül nem mindegyik tudna szavazati joggal felruházott biztost delegálni a testületbe. A jelenlegi bizottság, a kisebb tagállamok többsége és a belépő országok viszont követelik az egy tagállam – egy biztos elvének megtartását. Az olasz elnökség a mostani rendszer 2014-ig történő kitolását helyezi kilátásba, de hangsúlyozza, hogy hosszabb, 10-15 esztendős időszakra nem tartható meg.

Rögzíteni kell-e a keresztény értékeket az alkotmányban?

A tervezet bevezetője kijelenti, hogy az alkotmány ihletet merít „Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből”. Nyolc ország a 25-ből – Olaszország, Spanyolország, Portugália, ĺrország, Málta, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – ragaszkodik ahhoz, hogy a bevezető utaljon kifejezetten a kereszténységre. Franciaország, Belgium és az északi országok ellenzik. Olaszország várhatóan kompromisszumot javasol: ne csak a keresztényi, hanem az európai világi intézmények örökségéből fakadó értékekről is tegyenek említést.

További eltérő álláspontok:

– a tagállamok vétójogának eltörlése több olyan területen, amelyek ádáz ellenkezést váltanak ki. Nagy-Britannia például nem kíván lemondani vétójogáról a büntetőjog területén történő együttműködést illetően, és az adóügyeket, illetve a külpolitikát érintő kérdésekben.

– az EU költségvetésének (mintegy 100 milliárd euró évente) ellenőrzése is elkeseredett összecsapást hozhat. Nagy-Britannia nem akarja elveszíteni évi visszatérítését, Spanyolország regionális támogatásait, Franciaország pedig mezőgazdasági szubvencióit. Az Európai Parlament új hatáskörei – a tervezet értelmében övé lenne a döntő szó a költségvetés elfogadásakor – több tagállam szabályszerű offenzívájára számíthatnak.

– heves vita várható az alkotmány jövőbeni továbbfejlesztésének kérdéseiben. Szabad-e – még ha korlátozott esetben is – enge-délyezni, hogy az alaptörvény módosítását egyszerűsített eljárással, de minősített többséggel fogadják el? Meg kell-e engedni, hogy különböző területeken az európai vezetők tanácsa az egyhangú döntést a minősítetett többséggel cserélje fel?