Lila ködbuborék?

Új munkabeosztásom kellemesebb részéhez tartozik, hogy viszonylag gyakran találkozom hazánkba látogató magyarországi művészemberekkel. Tehetséges, érzékeny, nyitott személyiségekről van szó, akik a maguk „szakterületén” tényleg komoly dolgokat tettek le az asztalra. Írók, filmrendezők, táncosok, zenészek, képzőművészek, rengeteget lehet tanulni tőlük, gazdagodni a közelükben, akár csendes megfigyelőként is. Néhány dolog azonban alaposan meglepett. Legbizarrabb tapasztalatomat osztanám meg most önökkel. Alig két hét leforgása alatt három budapesti művész is megérdeklődte tőlem, hogy itt nálunk vajon milyen fizetőeszköz van forgalomban. Hát szlovák korona, válaszoltam szolgálatkészen. Tényleg? Aha. Korona. Ízlelgették a szót, mintha először hallanák. Egyikük egy hatvan körül járó íróember volt, a nevét a tévének köszönhetően azok is ismerhetik, akik nem olvasnak kortárs irodalmat, sőt betűkkel is csak a sportrovatban találkoznak. A másik egy olyan rendező, aki harmincéves korára a fél világot beutazta már, és szüleit annak idején egy dél-szlovákiai faluból telepítették ki. A harmadiktól nem is vártam különösebb pénzügyi tájékozottságot, mivel ő csinos kis álomvilágban él, megvan az a luxusstátusa, hogy kizárólag a művészetének élhet, az átkos anyagiakkal pedig a felesége foglalkozik. A „korona” nevű pénznem megismerése után mindhárom esetben az volt a következő kérdés, hogy fizethetnek-e euróval az itteni boltokban. Hát, sajnos nem. A válasz láthatóan meglepte őket.

Az ember az első sokk után elgondolkodik, próbál magyarázatot találni erre a „jelenségre”. Tényleg ennyire valóságosak lennének a határok? Ilyen messze kerültünk volna egymástól mi, közép-európai kisállamok? Vagy csak az állampolgárok viselnek szemellenzős okulárét, és nem izgatja őket, ami a szomszédban történik? Milyen lehet az anyaországi átlagmagyar? Tudja-e vajon, melyik ország fővárosa Pozsony, hol keresse Kassát, Rozsnyót, Rimaszombatot Európa térképén? Vagy esetleg a kultúrában tevékenykedők tényleg fél méterrel a föld fölött lebegnek, egy áthatolhatatlan lila ködbuborékban?

Lázasan keresem a megfejtést, olyannyira, hogy eldöntöttem: mostantól a való világból vett trükkös kérdésekkel fogom tesztelni a vendégművészeket. Az eredményről – hacsak nem lesz túl megrázó – időről-időre tájékoztatom majd önöket. Nos, felkészültek?