Kuba a barátunk

A szlovák kormányt mágnesként vonzzák a kommunista és posztkommunista diktatúrák. A hét sztárországa Kuba. Robert Fico már nem elégszik meg azzal, hogy a világ egyik utolsó kommunista diktatúrájának pozsonyi nagykövetével a kubai forradalom évfordulóján évente egyszer elszívjon egy szivart, a kormány e heti ülésén áldását adta arra is, hogy a két ország gazdasági kapcsolatait az 1989 előtti szintre virágoztassuk fel. A kormány által jóváhagyott szerződés-tervezet kidolgozását a két ország közötti „hagyományosan jó baráti kapcsolatokkal” magyarázzák. Ľubomír Jahnátek szerint „a gazdasági kapcsolatokban ugyan szerepet játszik a politika is, azonban nem ez a meghatározó tényező”. A gazdasági miniszter úgy véli, így nyugodtan eltekinthetünk attól, hogy a Castro-rendszer, a nemrég végrehajtott vezetőváltás ellenére, semmiben sem felel meg a nyugat-európai és észak-amerikai értelemben vett demokratikus normáknak. Olyan pártállami rendszerrel igyekszünk felmelegíteni a kapcsolatainkat, amely nem tűri az ellenzéki megnyilvánulásokat, miközben a pártállam totális ellenőrzést gyakorol a társadalom életének minden szegmense felett. A két ország közötti forgalom ráadásul jelenleg nevetségesen alacsony, alig 22 millió dollár. Míg Kuba a gépipari termékeink iránt érdeklődik, mi jórészt csak a kormányfő által is kedvelt szivart és alkoholt hozzuk be. Gazdasági kapcsolatainkat jelentősen befolyásolják a kubai gazdaság súlyos gondjai, az ország fizetésképtelensége és a nagy földrajzi távolság is.

Azoknak sincs azonban igazuk, akik mindenfajta gazdasági együttműködést elutasítanak a közép-amerikai országgal. Kuba folyamatos odafigyelést érdemel. Az elmúlt években a reformoknak köszönhetően kialakultak a feltételei annak, hogy az ország végrehajthasson egy tényleges gazdasági rendszerváltást. Mindez persze még nem azt jelenti, hogy a jelenlegi vezetés tényleg végre is hajtja ezeket, napjainkban ugyanakkor az Európai Unió tagországai, így Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Németország Havannával már konszolidált árucsere-forgalommal rendelkeznek. Ugyanígy az Egyesült Államok, Kanada és a legújabb kubai külkereskedelmi politika érvényesítése révén Kína és Venezuela fokozatosan lefedik a kubai piacot.

Jelentős különbség van azonban az egyes országok hozzáállása között. Míg az európai uniós országok, az USA és Kanada a gazdasági kapcsolatok ellenére bátran bírálják a kubai rendszert, Venezuela és Kína ideológiai szempontból sem tart semmi kivetnivalót az országban. Melyik véleményt teszi magáévá a Fico-kormány? A nyugati álláspont szerint a diktatórikus rendszerekkel fenntartott gazdasági kapcsolatokban a józan ítélőképesség és a megfontolt távolságtartás számítanak a legfontosabb alapelveknek. Csupa olyan követelmény, amit Fico csak nehezen lesz képes betartani egy hozzá ideológiailag is közel álló ország esetében.