Közép-Ázsia kritikus keresztúthoz érkezett

A terrorizmus elleni nemzetközi háborúhoz való csatlakozással a közép-ázsiai köztársaságok – Üzbegisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán – kritikus keresztúthoz érkeztek: vagy semmibe veszik Afganisztán összeomlásának tanulságait és tétlenül nézik, ahogy a terrorizmus, az instabilitás, az éhség terjed országukban, vagy felhasználva a nemzetközi közösségnek a térség iránti új elkötelezettségét talpra állítják államukat. Ahmed Rasid pakisztáni újságíró, a közép-ázsiai térség neves szakértője Jihad címmel megjelent könyvében az iszlám szélsőséges mozgalmak terjedésének gyökereit, okait elemezve jut erre a következtetése. A szerző rámutat arra, hogy az Oszama bin Laden vezette al-Kaida csak az egyik a militáns iszlám csoportok közül, amelyek gyökeret vertek és népszerűségre tettek szert Közép-Ázsiában. Rasid figyelmeztet: az egész térség hamarosan az iszlám fundamentalisták és az iszlámellenes, ám korrupt rezsimek közötti harc terévé válhat. Az alapvető problémák a Szovjetunió felbomlásával éleződtek ki. A több mint 70 éven át vallásuk eltitkolására kényszerített közép-ázsiai emberek a szovjet birodalom felbomlásakor lehetőséget láttak az iszlám múltjuk lelki és szellemi újraélesztésére. Nemcsak azért fordultak az iszlám felé, hogy visszataláljanak etnikai és kulturális identitásukhoz, hanem azért is, hogy újraélesszék a sztálini Szovjetunió idején megszakadt kapcsolatokat a szomszédos muzulmán államokkal. A függetlenség elnyerésével együtt a közép-ázsiaiak felismerték, hogy a kormány politikája és cselekedetei határozzák meg politikai és gazdasági jövőjüket s az iszlám újraéledésének lehetőségeit. Az állami vezetőknek a demokratikus és gazdasági reformokkal szembeni elutasító magatartása, a vallás elnyomása a mérsékelt és a politikai reformgondolkodókat a radikálisok táborához sodorta. A közép-ázsiai rezsimek az elmúlt években többször indítottak hadjáratot az iszlám ellen, ezek során nemcsak a militánsokat üldözték, hanem egyszerűen vallásukat gyakorló muzulmánok ezreit is bebörtönözték, megkínozták és újfajta gulágokba küldték. Rasid megállapítja, hogy a szélsőséges muzulmán csoportosulások befolyása csökkenthető lenne, ha a közép-ázsiai rezsimek lehetővé tennék az iszlám gyakorlását, az iszlám szervezetek szabad működését. Jobb körülmények között ezeknek a mozgalmaknak nem lenne hatásuk a közvéleményre.

Üzbegisztán Iszlám Mozgalma. Az 1998-ban alakult szervezet Iszlám Karimov üzbég elnök kormányának megdöntését tűzte ki célul, gerillaháborút folytatva Tádzsikisztánból és Afganisztánból. Az IMU mára dzsihádot hirdetett az egész Közép-Ázsia ellen.

Hezb-ut-Tahir al-Iszlami, azaz az Iszlám Szabadság Pártja. Szintén egész Közép-Ázsiát akarja egyesíteni egyetlen kalifátusba, a 700-as években uralkodó Rasid kalifa virágzó birodalmának mintájára. (um)