A magyar uniós elnökség bojkottja két nézőpontból

A Gombaszögi Nyári Táborban csütörtökön közös pódiumbeszélgetésen vett részt Németh Zsolt (Fidesz), a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Miroslav Wlachowský korábbi szlovák külügyminiszter. A téma Közép-Európának az európai uniós víziója volt. A beszélgetés után a szlovák diplomata lapunknak Pellegrini azon kijelentésével kapcsolatban, mi szerint Szlovákia nem bojkottálja a magyar uniós elnökséget, elmondta, itt érdemes feltenni a kérdést, mit is jelent valójában ez az elhatárolódás. „Én azt gondolom, először arról kellene beszélgetnünk, mit is kellene ennek az uniós elnökségnek csinálnia, illetve, hogy azt teszi-e, amit tennie kell” – mondta Wlachowský arról, hogy az unióban először abban kellene konszenzust találni, hogy mi lenne a magyar elnökség feladata. „A bojkott talán az utolsó dolog, amire egy ilyen helyzetben szükség van” – tette hozzá, majd így folytatta: „Azonban, hogy az Európai Unióban vannak olyan partnerek, akik készek a magyar elnökség bojkottálására, az Orbán Viktor és Szijjártó Péter politikájának a bizonyítványa.” Wlachowský arra utalt, a magyar miniszterelnök és külügyminiszter részéről hiba volt, hogy nem tudtak úgy kommunikálni az uniós partnereikkel, hogy ne haragítsák magukra őket. A korábbi külügyminiszter szerint a magyar kormány eljárása miatt így a többi ország is abba a kellemetlen szituációba kerül, hogy döntenie kell, csatlakozik-e a bojkotthoz, vagy sem. „A világ azonban nem fekete-fehér” – jelentette ki Wlachowský, azzal, az ilyen ügyek csak az intenzív tárgyalásokkal mozdíthatóak előre. Konkrétan Pellegrini állásfoglalásáról, amellyel a szlovák államfő egyértelműen a magyar kormány oldalára állt, a volt külügyminiszter azt mondta, az ilyen oldalválasztásokkal nem kell mindenáron sietni. Hiszen nem is lehet még pontosan tudni, mit jelent ez a bojkott. Szlovákia egyelőre az egyetlen uniós tagállam, amely nyíltan kijelentette, nem csatlakozik a bojkotthoz.

A bojkott oka

Ahogy arról beszámoltunk, az uniós országok elhatárolódásának oka, hogy Orbán pár nappal a magyar elnökség kezdete után Ukrajnába, majd Oroszországba, a türk államok hegyi-karabahi ülésére és Kínába látogatott. Több alkalommal posztolt a közösségi oldalán az utakról képeket az elnökségi logóval, Moszkvában pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt, szerinte Orbán az uniós elnökség képviseletében járt ott, amit a magyar kormányfő nem cáfolt helyben. Orbán azzal is sok tagországot és EU-s vezetőt magára haragított, hogy nem egyeztette előre az orosz és a kínai elnökkel való találkozását. Több uniós vezető, köztük Németország, Svédország, Finnország, Lengyelország és a három balti ország is bejelentette, bojkottálni fogják a magyarok elnökségi ülését, mert Orbán nem a 27 tagú blokk nevében beszélt, amikor Putyinnal és Hszi Csing-pinggel tárgyalt. Az Európai Parlament szerdán egy határozatban is elítélte Orbán oroszországi útját. Pénteken pedig Dánia is bejelentette, csatlakozik a bojkotthoz.

Wlachowský ezzel kapcsolatban elmondta, üdvözölte, hogy a magyar miniszterelnök ellátogatott Kijevbe, hiszen a háború kitörése óta először járt az ukrán fővárosban. „Ennek legfőbb ideje volt” – tette hozzá. A volt külügyminiszter szerint azonban bírálta, hogy Orbán Kijevből Moszkvába vette az irányt és erről előre nem tájékoztatta az unión belüli partnereit. „Ez ízléstelen és nem megfelelő volt” – jelentette ki. Szerinte ugyanis a kommunikáció stílusán is sok múlik. Majd arról beszélt, bízik benne, hogy a magyar miniszterelnök számára az EU és a NATO-tagok a partnerek. „Nem pedig Moszkva és Peking” – tette hozzá azzal, Orbánnak először az uniós és NATO-tagokkal kellett volna egyeztetnie ezt az útját. Wlachowský szerint az is kérdéses, hogy mit hozott a magyar miniszterelnök körútja. Rámutat, a magyar politikus ezzel ugyan bekerült a világsajtóba, de a valós helyzetre semmilyen hatással nem tudott lenni. „Nem tudok róla, hogy az agresszor, vagyis Oroszország élén Putyinnal visszavett volna azon szándékából, hogy Ukrajnát rombolja. Éppen ellenkezőleg. Még szinte ki sem hűlt Orbán után Moszkvában a szék, de az oroszok már egy kijevi gyermekkórházat bombáztak” – nyilatkozta Wlachowský.

A maga nevében

Németh Zsolt ugyancsak lapunknak nyilatkozva elmondta, Orbán Viktor a magyar miniszterelnöki pozíciójában látogatta meg az említett keleti partnereket. „Akikkel egyébként az uniós elnökség előtt is volt kapcsolata és utána is lesz velük kapcsolata” – jelentette ki. Hozzátette, ezért nem tartja indokoltnak az uniós vezetők bojkottjának indoklását, mi szerint Orbán felhatalmazás nélkül tett úgy, mintha az EU nevében járna el. Németh arról is beszélt, a magyar kormányfő az útja során nem használta a magyar uniós elnökség logóját. A Telex ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, a magyar miniszterelnök moszkvai útjáról készült néhány képen mégis előfordul a logó, ezek még most is elérhetőek Orbán Facebook-oldalán. Az út későbbi szaka-száról publikált képekre ez azonban már nem került rá.

Németh azzal kapcsolatban, hogy Pellegrini eddig egyedüliként bejelentette, Szlovákia nem csatlakozik a bojkotthoz, arról beszélt, az unióban sok ország van ilyen állásponton. „Az Európai Uniónak a döntő többsége hasonló állásponton van” – mondta a magyar Országgyűlés képviselője, és hozzátette, aggodalomra nincs ok. Magát Pellegrini gesztusát pedig örvendetesnek tartja.