Kinek a jóindulatáért?

Nem az a politikai szenzáció, hogy az ellenzék ismét kezdeményezte a kormány egyik tagjának menesztését. Még csak nem is az kelt országos feltűnést, hogy két koalíciós párt is vonakodik elítélni a HZDS Ivan Mikloš eltávolítására irányuló kezdeményezését. Ebben a parlamenti ciklusban nálunk az ilyet már az érzékenyebb lelkű helyzetelemzők is megszokták. Az adja meg ennek az eseménynek a pikantériáját, ahogy kifogásaik elemzése helyett az SDĽ és az SOP a közvélemény elé löki a gazdaságikudarc-csomagról kialakított véleményét. Kommentár nélkül, ugyanazzal érvelve, mint Mečiar csapata. A két, magát baloldalinak nevező párt potenciális támogatóinak zöme – pontosan úgy, ahogy a pártelit teszi – nem töri a fejét helyzetelemzésen. A „baloldalilag” érdekelt átlagválasztó egyszerűen csak érzi a rossz helyzetet, és titokban arra számít, a pártok elitje majd hozzájárul a válság összefüggéseinek feltárásához. Például megmagyarázza a bankrendszer betegségeinek, netán a bürokrácia elburjánzásának okait. A HZDS Mikloš elleni vádjai ezekre a területekre is kiterjednek, és kajánul konstatálhatjuk, a baloldal nem mondhatja el, hogy nincsenek tapasztalatai. A Devín Bank körüli botrány, illetve a járási hivatalok leépítése-meghagyása körüli viták szálai az SDĽ-hez és az SOP-hoz vezetnek. A problémák külterjes tálalása, a HZDS agitprop módszerének baloldal általi lekoppintása azt sejteti, hogy az SDĽ és az SOP vezetői feladták, és ma már nem a választópolgárok jóindulatáért küzdenek, hanem Mečiar kegyeiért riszálják magukat. Ha csak a közvélemény-kutatók által kimutatott népszerűség alakulását vesszük figyelembe, akár még érthető is lehetne az erősebbhez dörgölődzés. Ha viszont a közelmúltat is figyelembe vesszük, akkor sem az SDĽ, sem az SOP vezetői nem feledkezhetnek meg arról, hogy Mečiar eddig még minden szövetségesét beletette pártjának politikai húsdarálójába. A két baloldali párt vajon miért pendül egy húron az ellenzék fő erejével? Megéri ez csak a túlélés érdekében? Tőrőlmetszett megélhetési politizálás… Az SOP-re fél mondatot is kár pazarolni. Az SDĽ ma már szintén csak azért érdemel említést, mert fontos szereplője lehetne a politikai struktúrának. Vezetői azonban egyre kevéssé tudatosították, hogy e pártnak múltja miatt még sokáig sok minden a szemére vethető. Az SDĽ ennek ellenére egyre illetlenebbül dörömbölt a hatalom kapuján. Félő, talán éppen történelme legnagyobb tévedésének elkövetésére készül.