Kiélezett verseny az államfői posztért

Csekély előnnyel egy ultranacionalista pártvezér indul az élről a szerbiai elnökválasztás második, döntő fordulójában, miután vasárnap maga mögé utasította az európai integráció híveként kampányoló legfőbb vetélytársát.

Tomiszlav Nikolics, a Szerb Radikális Párt (SRS) vezetője a voksok 39 százalékát szerezte meg, legnagyobb riválisa, Borisz Tadics államfő 35 százalékot kapott. Jelentősen leszakadva, 7 százalékkal lett harmadik Velimir Ilics populista miniszter, a negyedik helyet a szocialista párti Milutin Mrkonjics szerezte meg 6 százalékkal.

Utóbbi két jelölt Nyugat-ellenes politikája jóval közelebb áll Nikolicséhoz, mint Tadicséhoz. Szavazóik többsége valószínűleg a nacionalista Nikolicsra adja voksát a február 3-án esedékes második fordulóban – vélik belgrádi megfigyelők.

Tadics számíthat az ötödik helyen befutott Cedomir Jovanovics támogatóinak voksaira; a liberális politikus 5 százalékos eredményt ért el. Ez azonban kevésnek tűnik, hiszen 40 százalék jócskán elmarad a Nikolics-hívekhez (39) csapódó Ilics- és Mrkonjics-támogatók (13) együttes voksaitól – még akkor is, ha a második fordulóban a vajdasági magyar elnökjelölt, Pásztor István hívei (mintegy 2,5 százalék) Tadicsra adnák a szavazatukat.

Belgrádi elemzők szerint kiélezett versenyben dől el, ki lesz Szerbia következő államfője: Nikolics vagy Tadics. „Egy bizonyos: ez lesz a legszorosabb választás Szerbia történetében. A győztes személye az utolsó szavazatok összeszámlálásakor fog csak kiderülni” – jósolta Marko Blagojevics, a szabad választás és demokrácia központ nevű független monitoring csoport munkatársa.

Zoran Sztoiljkovics, a belgrádi egyetem politikatudományok tanszékének tanára szerint sok függ a kulcsszereplőktől. Attól, hogy a liberális, a szerb demokrata és a szocialista párt vezetői a két állva maradt jelölt közül kinek a támogatására szólítják fel híveiket. Hogy ki nyer, azt csak az utolsó pillanatban, a célfotó fogja eldönteni – véli Sztoiljkovics.

Az elnökválasztás eredménye meghatározhatja, hogy a zűrza?varos állapotú Szerbia közelebb kerül-e az Európai Unióhoz, vagy visszazuhan az elszigeteltségbe, mely Szlobodan Milosevics autokrata kormányzása idején, a 90-es években jellemezte az országot.

„Nikolics és Tadics különbözően viszonyul Európához, így a második forduló népszavazás lesz arról, hogy az ország csatlakozni kíván-e az EU-hoz” – jelentette ki Vuk Jeremics külügyminiszter, Tadics Demokrata Pártjának a tagja.

Nikolics nemrég Nagy-Szerbiáról szónokolt, melynek határai mélyen beleharapnának Horvátország területébe, és Koszovó megvédését ígérte katonai eszközökkel. A választási hadjáratban ilyen kijelentések már nem hagyták el a száját. Az új köntösbe bújt 55 éves kragujevaci építésztechnikus óvatosabb hangot ütött meg, értésre adva: szeretne minden országgal együttműködni, min?denekelőtt Oroszországgal, amely „a legközelebb áll” Szerbiához. Szorgalmazta a kooperációt az EU-val is, de „nem mindenáron” – azaz nem Koszovó feladásáért cserébe. A dél-szerbiai tartomány elszakadása esetére nem helyezett kilátásba katonai fellépést, csak azt ígérte, Belgrád minimálisra csökkentené a diplomáciai kapcsolatokat azokkal az uniós államokkal, melyek elismernék Koszovó függetlenségét.

Mérsékelt hangú nyilatkozataival Nikolics nyilvánvalóan azokat az elégedetleneket próbálja megszólítani a demokratikus pártok hívei közül, akiket eddig elriasztott az SRS radikális nacionalizmusa. Szavazói főként a kommunizmus összeomlása utáni gazdasági fordulat vesztesei közül kerülnek ki: a bezárt, felszámolt állami vállalatok állástalanná vált alkalmazottainak a száma százezrekre rúg. Híveinek másik fő csoportját az „újsütetű” szerb állampolgárok képezik. Azok a szerb menekültek, akik a 90-es években Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból, Szlovéniából települtek át Szerbiába, de csak Milosevics bukása után kaptak állampolgárságot. A korábbi diktátor rezsimje ugyanis nagyon megválogatta, kinek ad szerb útlevelet a mintegy félmillió menekült közül. Paradox módon éppen a demokratikus kormányok juttatták (az állampolgárság megadásával) új szavazókhoz a nacionalistákat.

A második forduló nagy kérdése, melyik jelölt mögé áll Vojiszlav Kostunica. A konzervatív miniszterelnök az első menetben Ilicset támogatta, ám ő kiesett a versenyből. Kostunica politikai nézetei közelebb állnak Nikolicséihoz, de miniszterelnöki pozíciója Tadics Demokrata Pártjától függ, amely része a belgrádi koalíciónak.

„Szerbia következő elnökét Kostunica fogja megválasztani – jósolta Goran Svilanovics, az ország korábbi külügyminisztere. – Bárkit választ is, az nyer a második körben.”