Két szék között

Úgy tűnik, a hatalom tanult a korábbi esetből, a rendőrök nem rontottak rá éjjel a tiltakozók több ezres táborának, bár inkább az ellenzék józanságán múlt, hogy elmaradt egy alaposabb verekedés. Azt azonban hogy a rendőrség az emberi jogok nemzetközi napján, illetve Lady Ashton, az Európa Unió főképviselője kijevi látogatása alatt kísérelte meg a Majdan felszámolását, finoman fogalmazva is taktikai baklövés volt. Bár Janukovics elnök ezzel talán azt próbálta bizonyítani, hogy a tiltakozás kifulladóban (és minimális erőszakot alkalmazott a karhatalom), a nyugati diplomaták és elsősorban a nyugati sajtó ezt az akciót nehezen nyeli le.Az EU és az Egyesült Államok határozott, de nem elutasító taktikát folytat. Ezt pár nyugati megfigyelő a Nyugat korai Hitler-politikájához hasonlítja, és az ukrán ellenzék immár szankciókat követel. Ám mindenféle nyugati keménykedés csak Oroszország karjaiba löki Janukovics elnököt. Valóban, az „elveszítettük Ukrajnát” (már megint) kórus egyre hangosabb. Nemcsak az immáron húsz napja tartó tüntetés, a józan orosz kommentátorok, hanem a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok is azt mutatják, hogy Ukrajna lassan, de biztosan Európa felé halad (fontos különbség, hogy nem az EU-ba). Az ukránok 46%-a szeretné országát ott látni, szemben az oroszok által gründolt vámunióval (36%). Ám az ukránok azt is tudják, hogy az EU-ba vezető út nem lenne könnyű séta, 39%-uk szerint az EU által ajánlott társulási szerződés nem hasznos az országnak (szemben a helyeslők 30%-ával). És a Nyugat is tudja, hogy Janukovics és az oroszbarát donyecki térség nélkül nincs Ukrajna, a másik oldalon viszont az ukrán társadalom, legalábbis Nyugat-Ukrajna, nem szeretne a donyecki törvények szerint élni. Türelemjáték ez, amelynek ráadásul megvan a globális vonatkozása is – az Egyesült Államoknak szüksége van Oroszország segítségére a Közel-Keleten (Szíria és Irán ügyében). Nagy kérdés, hogy Oroszország kisegíti-e a bajban lévő Janukovicsot, és ha igen, milyen áron. A Nyugat helyesen teszi, hogy nem megy bele a Janukocis által elképzelt „ki hajlandó többet fizetni Ukrajnáért” játékba. Egy ilyet anno eljátszottak Görögországgal – úgy vitték be az unióba (és utána az eurózónába is), hogy az ország nem teljesítette a tagság feltételeit. Az eredmény jól ismert. Azonban Putyinnak sem olyan mély a zsebe, hogy fütyörészve állni tudná az ukrán költségvetési hiányt, Oroszország költségvetése sem áll jól és a gazdasági növekedés alaposan megtorpant. Ráadásul minek megmenteni Janukovicsot, aki valószínűleg most maradék esélyét is elvesztette, hogy 2015-ben ismét megnyerje az elnökválasztást? Az eredmény így az is lehet, hogy Ukrajna a két szék között a földre esik. Ha igen, a kérdés az, hogy mennyire üti meg magát.