Készül a költségvetés

Ha minden igaz, jövőre a mostaninál lényegesen kevesebb állami hivatalnok él majd a költségvetésből, azaz az adófizetők pénzéből. Az Ivan Mikloš által múlt héten ismertetett jövő évi állami költségvetés-tervezet egyik újdonsága, hogy a közigazgatási kiadások csökkentésével, nem pedig az adó- és egyéb költségvetési bevételek növelésével szeretné mérsékelni a költségvetési hiányt. Tisztességesnek minősíthető pénzügyminiszteri szándék. Ha sikerül legalább részben megvalósítani, elmondhatnánk, hogy a fordulat utáni kormányok közül van egy, amely nemcsak papol az állam működésének olcsóbbá tételéről, arról, hogy államköltségen csak olyan feladatokat és szolgáltatásokat szabad a lehető leghatékonyabban ellátni, amelyek teljesítése a magánszektortól nem várható el, hanem tesz is érte. A költségvetési tervezet értelmében 5-10 százalékkal csökkenne a minisztériumi és egyéb központi államigazgatási szervek alkalmazottainak száma. A kerületi és járási hivatalokból pedig több mint kétezren kényszerülnek új munkahely keresésére. Mivel többnyire tapasztalt hivatalnokokról lesz szó, feltehetőleg könnyebben találnak maguknak új állást, mint az a szakmunkásképzőt végzett fiatal, akit kellő szakmai gyakorlat híján senki sem akar felvenni. A karcsúsítás tehát nem szükségszerűen jár a munkanélküliség növekedésével.

A kiadások csökkenésére építő, az európai uniós módszerekhez eredményesen közeledő költségvetés-tervezet azonban egyelőre több szempontból megkérdőjelezhető. Elsősorban abból a szempontból, hogy már eleve olyan reformelemekre (adó- és szociális reformok stb.) épít, amelyek parlament általi jóváhagyása egyelőre még bizonytalan. A koalícióban most a viszonyok semmiképpen sem nevezhetők zavartalannak, így minden megtörténhet, és annak az ellenkezője is. De nemcsak a parlament hiúsíthatja meg a közkiadások lefaragására építő költségvetést, hanem maguk a miniszterek is, akik előbb vagy utóbb panaszkodni kezdenek, hogy a tárcájuk részére meghatározott keretből sehogy sem tudják teljesíteni a minisztérium iránti elvárásokat. A közfinanszírozás ésszerűsítését nehezítheti, a pénzügyminisztériumi elképzeléseket meghiúsíthatja az is, hogy Szlovákia jó fejlesztési tervezetek híján nem lesz képes az EU-alapokat olyan mértékben igénybe venni, amilyennel a költségvetés számol. Tehát rendkívül nagy a minisztériumok felelőssége. Az a tárca, amelyik hibázik, vagyis használhatatlan tervezeteket továbbít az EU-alapok kimerítésére, az veszélybe sodorhatja a költségvetés közkiadás- és államadósság-csökkentő céljainak teljesítését. Ennek is csak az adófizető polgár lenne a kárvallottja, jóllehet jövőre már eleve újabb áremelésekkel lepik meg. A már beharangozott drágítások hatására (a gáz ára 40 százalékkal emelkedik) óvatos becslések szerint havi 550 koronával növekszik az átlagháztartások havi kiadása.