Kenyér helyett sztráda

Szárazság, a felvásárlói árak csökkenése, piacvesztés –néhány dolog, amely önmagában is elég lenne ahhoz, hogy a hazai mezőgazdaság a padlóra kerüljön. Ilyen helyzetben minden normális országban a legkevesebb, hogy az állam lehetőségeihez mérten a lehető legnagyobb mértékben igyekszik átsegíteni az ágazatot a nehéz időszakon.

Szlovákia, úgy látszik, e téren is kivételnek számít. Nemcsak a szárazság okozta károk enyhítésétől ódzkodik, hanem most már szinte biztosan jelentősen le kívánja faragni az európai uniós csatlakozásunkat követő támogatásokat is az ágazat számára. Az ihletet az adta, hogy az Európai Bizottság a nyár közepén azt „javasolta” Szlovákiának, az uniós támogatásokból a jövőben kevesebb pénzt fordítson a mezőgazdaságra, és többet az infrastrukturális fejlesztésekre. Ez ugyanis szerintük nagyobb hasznot hoz majd az államnak, mint holmi vidéki mezőgazdasági termelők támogatása. Noha a magyar lakosság egy jelentős részének az egyedüli megélhetési forrása a mezőgazdaság, az uniós javaslatot – amely egyáltalán nem kötelező érvényű számunkra – Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési miniszter is támogatja. Fő érve, hogy a mezőgazdaság nem képes teljesíteni a Nemzeti Fejlesztési Terv fő célját, vagyis a bruttó hazai termék növelését, és az ágazat nincs felkészülve a támogatások fogadására sem. Teszi mindezt annak ellenére, hogy egyelőre még nem mérték fel pontosan, melyik ágazat milyen támogatást lenne képes felhasználni. A bruttó hazai termék növelésének lelkes támogatói szerint a mezőgazdaság a hazai összterméknek mindössze 4-5 százalékát adja, elfelejtik azonban, hogy a mezőgazdaságot nem lehet pusztán egy makrogazdasági mutatóval mérni. Figyelembe kellene venniük azt is, hogy az ágazat jelenleg mintegy 100 ezer embert foglalkoztat, amire szorosan kötődik nem csak az élelmiszeripar, de más ágazatok is.

A mezőgazdaság közvetlen és közvetett hozzájárulása a bruttó hazai termékhez eléri a 10-12 százalékot. Ha az ágazat nem kapja meg az uniós támogatásoknak még a korábban tervezett 24 százalékát sem, a vidékfejlesztésről szóló szép szólamok elvesztik megalapozottságukat, hiszen a mezőgazdaság leépítése miatt a vidék egyszerűen elnéptelenedik.

Különösen érvényes ez a magyarok lakta területekre, ahol a lakosság jelentős része dolgozik a mezőgazdaságban, ráadásul, ahol már ma is magasabb a munkanélküliség, mint az ország többi részén. Uniós csatlakozásunkat követően nekik esélyük sem lesz arra, hogy felvegyék a versenyt a túldotált nyugat-európai kollégáikkal. Hogy problémáikon hogyan segít majd az, ha Észak-Szlovákiában milliárdokat ölnek az autópálya-programba, azt egyelőre senki sem képes megválaszolni. Mint ahogy azt sem, hogy mindehhez miért segédkezik egy olyan miniszter is, akit az MKP jelölt erre a posztra.