Kedvezménytörvényügy: hét szomszéd háromfelé

A hét végén megszületett a státusegyezség Szlovákiával; az aláírás a héten várható az EU brüsszeli csúcsértekezletén. A Dzurinda-kabinet számára kínos volt tovább – s immár egyedül – makacskodni, hiszen Budapest már Bukaresttel is egyezségre jutott a támogatások módjáról. A többi szomszédos állam nem gördített akadályt a törvény alkalmazása elé.

Szlovákia: A kormány beleegyezett, hogy a magyarországi pénzek a felvidéki magyar pedagógusok és szülők által alapított, a szlovák törvények alapján bejegyzett Pázmány Péter Alapítványhoz kerüljenek, s az osztja majd szét a magyar tannyelvű iskolák igényei alapján. Kölcsönösségi alapon a magyarországi szlovákoknak juttatott pozsonyi kormánytámogatást a Magyarországi Szlovákok Szövetségének Lipa (Hársfa) Alapítványa fogja kezelni.

Románia: A jogszabály romániai alkalmazását előbb az Orbán-kormány idején aláírt egyezménnyel, majd a 2003 őszén kötött kormányközi megállapodással sikerült biztosítani. Bukarest úgy adta áldását, ha a nem magyar nemzetiségű román családtag (házastárs) nem kap úgynevezett hozzátartozói igazolványt, és nem lesz jogosult a státustörvény szerinti kedvezményekre. Azt is kikötötte, hogy a magyarigazolvány kiállításának teljes folyamatát Magyarországon kell lebonyolítani, s az igazolványok kizárólag Magyarországon használhatóak. Az őszi kormányközi megállapodásban a két ország egyetértett, hogy az Iskola Alapítvány romániai intézményeknek és magánszemélyeknek oktatási támogatást nyújthat etnikai hovatartozástól függetlenül, pályázat útján. Ennek fejében a Magyarországon élő, román nemzetiségű magyar állampolgárok a külföldön élő román kisebbségre vonatkozó romániai jogszabályok szerinti támogatásban részesülhetnek.

Horvátország és Szlovénia: Nem ellenzik a magyar törvény alkalmazását saját területükön, a két ország államközi egyezmény megkötését sem javasolta Budapestnek. A pozitív zágrábi és ljubljanai hozzáállás azzal magyarázható, hogy külföldön nagyszámú szlovén és horvát él, anyaországuk igyekszik támogatni őket identitásuk megőrzésében, jogaik érvényesítésében.

Szerbia és Montenegró: Nem emelt kifogást sem az eredeti, sem a módosított státustörvény ellen. A jogszabályt külön, kétoldalú megállapodás nélkül lehet alkalmazni ebben az országban.

Ukrajna: Aggályokat fogalmazott meg a státustörvény eredeti formájával kapcsolatban, de az idén módosított változatot EU-konformnak tartja, és nem igényel semmilyen kétoldalú megállapodást.

Ausztria: Egészen más kategória. Tekintettel uniós tagságára, az ország, illetve az ausztriai magyarok be sem kerültek a törvénybe. Igaz, a törvényjavaslatban és az előzetes tervekben még nekik is biztosítani kívánták a státustörvény kedvezményeit. (nsz, ú)