KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ

A romániai magyarság vezetőinek minden bel- és külpolitikai diplomáciai eszközt fel kell használniuk, hogy a romániai magyarság hasznára kiaknázzák a Koszovó függetlenségéről folytatott nemzetközi tárgyalásokat – nyilatkozta Antal Árpád. Az RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint az erdélyi magyar közösségnek bölcsen kell kihasználnia Koszovó státusának a rendezését – számukra ez jelenti a legnagyobb kihívást 2008-ban.

Az alsó-háromszéki politikus emellett nagyon fontosnak tartja, hogy a romániai magyarság vezetői együttműködjenek egymással, hogy megvalósíthassák legfontosabb célkitűzéseiket. Az elmúlt év kapcsán a képviselő kifejtette: a legnagyobb közösségi megvalósítás, hogy sikerült három képviselőt juttatni az Európai Parlamentbe, miközben a magyar–magyar megmérettetés miatt olyan helyzet állt elő, amely veszélyeztette a közösség képviseletét. „Az új évben igen fontos kihívás lesz megtalálni közösségünk mérsékelt és radikális képviselőinek együttműködési módozatait – fogalmazott a képviselő. – Úgy vélem, a romániai magyarság ügyéért 2008-ban egészséges párbeszéd révén, együttműködéssel lehet eredményesen dolgozni.” Antal szerint ugyancsak eredményként könyvelhető el, hogy több olyan infrastrukturális beruházási terv is megvalósult, amelyek javították a magyar közösség általános helyzetét. A kudarcok közé sorolta viszont azt, hogy 2007-ben nem sikerült jelentős mértékben előrelépni a romániai magyarság közösségi jogainak gyakorlása terén.

Antal Árpád úgy véli, Koszovó negatív példának számít, ugyanis ha elismerik a régió függetlenségét, akkor az nagy valószínűség szerint az erőszak fellángolásához, legitimmé tételéhez vezet. Ezzel szemben pozitív példának nevezte a székelyföldi autonómiatörekvéseket, mivel a romániai magyar közösség demokratikus úton, erőszakmentesen akar érvényt szerezni a követeléseinek. „A romániai magyarság vezetőinek nagyon fontos szerepe van abban, hogy felhívják a nyugati államok figyelmét: Székelyföld autonómiájának támogatásával kizárólag a békés eszközöket emelnék törvényerőre a koszovói helyzettel ellentétben – fogalmazott a politikus. – A következő 50 évben nem lesz erre újabb lehetőségünk.”

A téma kapcsán Tőkés László EP-képviselő úgy nyilatkozott, hogy Erdély többségében magyarok lakta területeinek autonómiáját szeretné elérni, s nem pedig ezen területek függetlenségét, még akkor sem, ha Koszovó precedenst teremtene e téren. (Erdély.ma)

Elkerülni a provokációt

Az osztrák kancellár arra kérte a koszovói és a szerbiai vezetést, hogy a dél-szerbiai tartomány jövőjének eldöntése során kerüljék el a provokatív lépéseket, és működjenek szorosan együtt az Európai Unióval.

Alfred Gusenbauer az APA osztrák hírszolgálati irodának adott, szerdán ismertetett nyilatkozatában kifejtette, hogy a nemzetközi közvetítéssel hónapokon át zajló tárgyalások kudarca megmutatta: nincs valódi alternatívája a Martti Ahtisaari finn diplomata, ENSZ-megbízott által kidolgozott megoldási javaslatnak, amely ellenőrzött függetlenséget irányoz elő a papíron még Szerbiához tartozó, zömében albánok lakta tartomány számára.

Ami Koszovó önállóságának elismerését illeti, a kancellár célzott rá, hogy Ausztria bizonyosan egyike lesz azoknak az országoknak, amelyek világos álláspontot foglalnak el a kérdésben, és irányt mutatnak a többieknek. (Bécs kezdettől fogva támogatta az Ahtisaari-tervezetet.)

Utalt arra, hogy az EU-tagországok vezetői egyöntetűen úgy ítélik meg a koszovói problémát, mint amelynek megoldása – annak összes következményével együtt – elsődlegesen Európára tartozik. Európa szavahihetősége múlik azon, hogy saját dolgait rendbe tegye – érzékeltette. Hozzáfűzte, hogy Ausztria hozzá kíván járulni a nyugalom és a biztonság fenntartásához, „mert egyikünk sem szeretné, ha fegyveres összetűzések robbannának ki”. Reményét fejezte ki, hogy a pristinai vezetés felelősségteljes magatartást fog tanúsítani a következő hetekben, és mind az albánok, mind a szerbek szorosan együttműködnek az unióval a státuskérdés rendezésében.

A kancellár egyúttal sürgette a Szerbia és az EU közötti stabilizációs és társulási megállapodás mielőbbi aláírását. Véleménye szerint nem lenne tisztességes, ha a paktum megkötését ahhoz a feltételhez kötnék, hogy Belgrád előbb adja ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb vezetőt, Radovan Karadzsicsot. Az uniónak azt az előfeltételként támasztott követelését, hogy a belgrádi kormánynak együtt kell működnie a hágai testülettel, Gusenbauer úgy értelmezte: Szerbiának valóban mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Karadzsics a törvényszék elé kerüljön. Nem lehet azonban olyan „konkrét eredményt elvárni tőle, amely nem teljesíthető”. A folytonos vita arról, hogy Szerbia együttműködik-e vagy sem a törvényszékkel, akadályt gördít az ország nemzetközi orientációja elé – ismerte el a kancellár –, holott sok, jól képzett szerb fiatal Európa felé tekint. (Vajdaságma.info)