KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ

A délvidéki magyarok közül sokan attól tartottak, hogy Magyarország schengeni csatalakozásával vasfüggöny ereszkedik Szerbia és Magyarország közé. Ezzel szemben mától az utazók jelentős része különböző kedvezményekre jogosult, mivel életbe lépett a Szerbia és az Európai Unió közötti vízumkönnyítési megállapodás.

Óriási volt a tumultus december 19-ig a szabadkai Magyar Főkonzulátus épületénél, ugyanis aznapig adtak ki régi C típusú vízumot. Bár ez csak magyarországi utazásra jogosít, de ingyenes volt, és továbbra is érvényes. További előnye, hogy e mellé nem kell balesetbiztosítást kötni – ellentétben a schengeni vízummal.

A szabadkaiakat a szigorított határellenőrzés is aggasztja. A szerbiai vízumkönnyítés révén a lakosság több mint fele kap ingyen vízumot. A kedvezményezettek köréből kiesők Magyarországtól kérhetnek úgynevezett kapcsolattartási támogatást. Erre a célra az idén több mint 700 millió forint áll rendelkezésre Ukrajna és Szerbia állampolgárai számára – erősítette meg a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára.

Két kategóriában gondolkodunk: van egy elsődleges, amelyik a minimális költségeket fedezi, és van egy másik, azoknak, akiknek nagyobb költségei lesznek a beutazásnál. Igyekszünk az eljárást is, amennyire csak lehet, leegyszerűsíteni – mondta Gémesi Ferenc, a MEH szakállamtitkára.

Fontos tudni, hogy a kapcsolattartási támogatás nem kimondottan a vízumdíj visszatérítésére, hanem egyebek között az igénylők, és családtagjaik utazási költségeinek fedezésére szolgál. A szabadkai Magyar Főkonzulátuson január 2-ától adják ki az első schengeni vízumokat. (Vajdaság.portál)

Komolyabbak az esélyek

– A magyar tagozat idült problémáinak kezelésére, de napi ügyeinek jobb vitelére komolyabb esélyek vannak, s mindez egyre inkább az új vezetőség politikai bátorságán fog múlni – olvasható Magyari Tivadar, a BBTE rektorhelyettesének lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Az egyetem szenátusában vasárnap lebonyolított választás után közzé tett nyilatkozatában Magyari közölte, hogy az elmúlt napokban többször találkozott Andrei Margával, aki a tárgyalások pillanatában hivatalosan még csak rektorjelölt volt.

A dokumentum szerint a beszélgetéseken számba vették a magyar tagozat problémáit, illetve az oktatás napi ügyeit, valamint a magyarországi kapcsolatokat. – Egyetértettünk abban, hogy a magyar tagozat sokat fejlődött, de orvosolni kell a lemaradást az oktatói létszám területén, különösen bizonyos karokon, illetve a vidéki tagozatokon és a magyar tanítóképzőkön – olvasható Magyari Tivadar nyilatkozatában.

Hozzáteszi: meg kell tenni az utolsó lépéseket, hogy a magyar nyelvű tantárgyak teljességét vagy majdnem teljességét biztosítsák az 59 szakon, illetve növeljék a magyar tannyelvű foglakozások számát a jogi karon.

Magyari szerint javítani kell a magyar tagozat külső megjelenítését, ehhez újabb hozzáértő munkatársak alkalmazását kérte Margától. Felvetette azokat a problémákat, amelyek a sokszor indokolható megszorítások miatt erősebben érintik a kisebb, sérülékenyebb magyar tagozatot.

A megbeszéléseken újra napirendre került a magyar tagozat immár idült szervezeti-intézményi státusának problémája. Magyari leszögezte: a tagozat együttműködik az egyetem új vezetőségével is, de változatlanul igényt tart a döntési önállóságra, a kiszámítható intézményességre, akárcsak a többnyelvűség kellő megjelenítésére.

Magyari szerint a magyar tagozat idült problémáinak kezelésére, de napi ügyeinek jobb vitelére komolyabb esélyek vannak. Hozzáteszi: határozottan képviseli továbbra is ezeket a problémákat, amelyek megoldása egyre inkább az új vezetőség politikai bátorságán múlik – olvasható a lapunkhoz eljuttatott közleményben. (Szabadság)